Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat vitája - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1688 A kialakítandó egységes európai energiarendszerhez való csatlakozási szándékunkat tükrözi, hogy 1991 decemberében Magyarország is az Európai Energia Charta szándéknyilatkozatának az aláírói között volt. Energiapolitikai céljaink eléréséhez ki kellett alakítani azokat a fő stratégiai alapelveket, amelyek eszköz rendszerként szolgálnak céljaink gyakorlati megvalósításához. Piaci viszonyok között a biztonságos és gazdaságos energiaellátás megvalósítása megkívánja az energetikán belül is a tulajdonviszonyok átalakítását, melynek első lépései megtörténtek, az önálló társaságokká való átszervezések, a volt OKGT jogutódjaként új néven a MOL RT. egyszintű, míg a volt Magyar Villamos Művek Tröszt jogutódjaként pedig a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság kétszintű részvénytársaságként működik, és a ma még állami tulajdo nt képező társaságok privatizációinak alapvető elképzelései is gyakorlatilag kialakultak. Ahhoz, hogy ezek az energetikai társaságok a jövőben is az össznemzeti érdek kívánalmai szerint működjenek, a gazdasági feltételek mellett meg kell teremteni a működé si feltételek megfelelő jogi hátterét. Ehhez olyan törvényekre van szükség, amelyek az Európai Közösség jogrendjével harmonizálnak, és összhangban vannak a társadalmi és tulajdonviszonyok megindult és tervbe vett további átalakításával. Az energetikai társ aságok további privatizációs folyamata elképzelhetetlen a nemzetközi viszonyoknak megfelelő, valós értékeket és ráfordításokat tükröző hazai árrendszer kialakítása nélkül. A kőolajtermékeknél és a szénféleségeknél már ezeket az árakat alkalmazzuk. A vezeté kes energiahordozóknál az árak rendezése hosszabb folyamat, figyelembe kell venni a lakosság teherbíró képességének az alakulását, de a jövőben néhány éven belül meg kell valósítani mindazt, amit az Európai Közösséggel megállapodásban vállalt az ország. Ne mzeti érdekünk az energiahatékonyság növelése. A magyar gazdaság energiahatékonysága nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, egységnyi érték előállításához a fejlett országokhoz képest kétszer több energiára van szükségünk. (A kormánypárti jegyzői s zéket Tóth Sándor foglalja el.) (11.10) Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy a hazai energiafelhasználás magas lenne, ugyanis az egy főre jutó összenergiafelhasználás, de főként a villamosenergia felhasználása a fejlett országokban kétszer, sőt akár háro mszor is magasabb a magyarénál. Ahhoz, hogy energiahatékonyságunkat a nemzetközi színvonal közelébe hozzuk, nagyon fontos az energiával való takarékoskodás, amit különböző piackonform eszközökkel támogatni kell. Tisztán kell azonban látni, hogy az energiah atékonység növelésének az igazán hatásos módját nem az energia területén kell keresni. Ez elsősorban a gazdasági hatékonyság növelésével, a termékszerkezet racionalizálásával érhető el, azzal a modernizációval, amely a gazdaság- és iparpolitika legfőbb cél kitűzése. Túlnő az energetika keretein, de megfogalmazódik az energiapolitikában mint alapigény. Az energiaellátás biztonságának a növeléséhez mérsékelni kell az energiabehozatal terén meglévő egyirányú függőséget, meg kell teremteni a többirányú energiaho rdozóimport műszaki, gazdasági feltételeit. Ehhez elsősorban a gáz- és villamosenergiaellátás területén újabb vezetékek kiépítésére van szükség, de nem elhanyagolható a forráslehetőségek biztosítására szolgáló diplomáciai és külkereskedelmi tevékenység s zerepe sem. Tisztelt Országgyűlés! Korszerű, gazdaságilag hatékony termelőfolyamatot – amint azt a nemzetközi összehasonlítás is bizonyítja – nem lehet kiépíteni megfelelő energetikai, elsősorban villamosenergiarendszerek nélkül, ezért a magyar energiapol itika fontos területe az energiarendszer fejlesztési irányainak a meghatározása. Ezen izgalmas kérdéskörben a fő kérdés a villamosenergiarendszer bővítése az ezredfordulóig, elképzelések szerint a jelenlegi, csak fűtőművi hőszolgáltatást kiváltó jó hatásf okú, kapcsolt hő- és villamosenergiatermelést megvalósító gázturbinákkal, valamint meglévő telephelyeken az elavult kapacitások megújításával történik.
