Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1681 államháztartás pénzügyi helyzete hihetetlenül rossz, a hiány becslése k szerint 250290 milliárd forint körül várható. Az elmondottak következtében összességében a GDP a tervezett 0 – 2%os növekedés helyett 1992ben mintegy 5%kal esett vissza. Ezek után lássuk, milyen célokat tűz ki a Kormány az 1993as esztendőre? A beterje sztett költségvetési javaslat gazdaságpolitikai része újra a növekedési problémát járja körül. A Kormány szerint ma a fő gond a szabad felhasználású tőkék növekedést eredményező helyre való eljuttatása, amihez nincsenek meg a megfelelő körülmények. A javas lat – bár elismeri a feltételezettnél nagyobb visszaesést – mégis alapvetően optimista kilátásokat jósol 1993ra. Az indokolásban szereplő privatizációra vonatkozó rész terjedelme azt sejteti: ebben komoly szerepet szánnak a privatizációs folyamatoknak. A Kormány által 1993ra kialakított gazdaságpolitika fő tézisei a következők: l. mód nyílik a felhalmozás szintjének emelésére; 2. egyenrangú cél a belföldi kereslet bővítése és a kivitel növelése; 3. a növekedési folyamat magas költségvetési deficit mellett indulhat be. A Kormány ezeknek a téziseknek alapján fogalmazza meg '93as céljait, amelyek összegezése négy fő feladat együttes kezelését tűzte ki célul: a növekedését, az inflációét, a külső egyensúlyét és a munkanélküliségét. Ez alapján fogalmazódnak me g a '93as célkitűzések, a GDP 0 – 3%os növekedése, a fogyasztói áremelkedés 16 – 19% közötti prognosztizálása, 2,6% körüli beruházásnövekedés, a lakossági fogyasztás szinten tartása, az életszínvonalhoz és a fogyasztáshoz kapcsolt költségvetési bevételek sze repének növelése. A törvényjavaslat szerint 1993ra egyértelműen kitűzött gazdaságpolitikai cél a növekedés megindítása. A kérdés tehát ugyanaz, mint tavaly: reálisake ezek az elképzelések? Nos, a FIDESZ véleménye szerint nem! A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok és a vizsgált tendenciák alapján 1993ban kisebb mértékben, de folytatódik a visszaesés, optimális esetben stagnálás várható. 1993ban nem kezdődik el a remélt növekedési szakasz, és az államháztartás területén sem várható áttörés. A politikai elvárások és a gazdasági reálfolyamatok továbbra sem fognak azonos ütemben egymásba esni. Tisztelt Ház! Melyek azok a folyamatok, amelyek hatásaival 1993ban feltétlenül számolni kell? Ahogy azt a beterjesztett anyag is elismeri, egyelőre nincs érdemi elmo zdulás a belső gazdasági intézményi feltételekben. Az intézményi reformok megrekedtek, nem történt érdemi változás az államháztartás rendszerének megreformálásában. Továbbra sem látunk tiszta képet a privatizációs szándékokban, ezek meglehetősen zavarosak, áttekinthetetlenek. Utalhatunk itt a Vagyonpolitikai Irányelvek elhúzódására, vagy az állami tulajdont számtalan részre osztó, állami többségű rt.kre. Csak elrettentő példaként hadd említsem meg, hogy az állami tulajdon 25%a felett diszponáló rt. vezető je egy geológiai ügyekben meglehetősen jártas amerikai állampolgár lesz. Az általános bizonytalanság kiterjed a jogi és pénzügyi területekre is, értve ez alatt a szerződésbiztonságot is. A csőd- és a felszámolási eljárások hatásai még mindig nem kiszámítha tók; bizonytalan, mi fog ezen a területen történni? Valószínű, hogy a folyamat hatásai 1993ra is elhúzódnak. A fordulat külső gazdasági feltételei is kedvezőtlenek. KeletEurópában a miénkhez hasonló vagy mélyebb válság van, nyugaton az itteni nehézségek, valamint a saját problémák vonják el a figyelmet Magyarországról. Az EKtársulás, amelyről – reméljük – hamarosan dönteni fog az Országgyűlés, csak kismértékben változtathat ezen.
