Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince):
1587 Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjáke a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 67 igen, 85 nem szavazattal, 45 tartózkodás mellett a miniszteri vá laszt nem fogadta el. Ezért az interpellációt megtárgyalásra kiadom a mezőgazdasági bizottságnak. Kérném Zimányi Tibor képviselőtársunk gépét bekapcsolni. Mielőtt továbbmennénk, megkérem képviselőtársaimat – úgy az interpellálókat, mint a válaszadókat – , h ogy a felhasználható idő keretében mondják el mondanivalójukat, mert az időtúllépés hátralévő interpelláló képviselőtársaink idejének a rovására megy. Interpelláló képviselőtársaink kérésére az interpellációt az oktatásügyi bizottságnak is kiadom megtárgya lásra. Dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez "Figyelneke a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a magyar identitástudat zavaraira és ha igen, mit kívánnak tenni az ok megszüntetésére?" címmel. Kávássy Sándor képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) – a művelődési és közoktatási miniszterhez – "Figyelneke a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a magyar identitástudat zavaraira és ha igen, mit kívánnak tenni azok megszüntetésére?" címmel KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Évtizedek óta figyelem elszoruló szívvel a magyar nemzeti öntudat süllyedését, identitástudatunk fokozódó zavara it, melynek közkeletű megnyilvánulása, hogy az állampolgárságot a nemzetiséggel veszik egynek, és így tömegesen előforduló mindennapos dolog, hogy az erdélyi magyarokat románoknak, az erdős Kárpátok vidékén élőket ruszinoknak, oroszoknak nevezik, és nem ri tkaság, hogy semmi közösséget se éreznek velük, sőt egyeseknél inkább ingerültség, rosszabb esetben ellenérzés tapasztalható irántuk. Vagy sokan nem értik, honnan van, hogy a határokon túl is hatalmas tömegek beszélnek jól magyarul, vagy nem tudják, úgyszó lván rejtvény számukra, hogy milyen nyelven beszélnek a székelyek. Nem kétséges, hogy a hivatkozott és az ide kapcsolható, de ezúttal nem említett jelenségeknek számos oka van. Mindenesetre méltó gyümölcsei a pártállam történelem- és nemzetellenes politiká jának. Egyszersmind az is nyilvánvaló, hogy nem lehetünk tétlen szemlélői a felsorolt negatívumoknak. Ezért fordultam ez év május 1én dr. Andrásfalvy Bertalan miniszter úrhoz, és tettem konkrét indítványokat a földrajz, a magyar nyelv és irodalom, a törté nelem és az énekzene tanítását illetően. Beadványomra dr. Dobos Krisztina államtitkárhelyettes adott választ azzal, hogy a felvetett kérdések majd a nemzeti alaptantervben jutnak megoldáshoz. Megítélésem szerint a nemzeti alaptanterv se csodaszer, másfel ől a jelzett gondok oly súlyosak ma már, hogy nem várhatunk tovább, és haladék nélkül, külön és kiemelten kell foglalkoznunk velük, megfontolnunk a szükséges lépéseket és meghatározni a tennivalókat. Kérdezem tehá t, foglalkozike a minisztérium a jelzett jelenségcsoporttal, és ha igen, mit kíván tenni nemzeti öntudatunk süllyedésének megállítására, identitástudatunk zavarainak felszámolására? Tisztában vagyok vele, hogy mindez nem csupán pedagógiai, népművelési és ismeretterjesztési kérdés, de elsősorban mégis az. És valahol végrevalahára el kell kezdeni a rendezés munkálatait. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár ú r válaszol.
