Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
1574 utalt rá – a munkaviszonynak a munkavállaló rendes felmondásával, illetve próbaidő alatt azonnali hatállyal történő megszüntetését. Ezzel egy tekintet alá esik a munkáltató részéről elbocsátás, fegyelmi büntetéssel történő megszüntetés is. Megjegyzem: ez a szabály nem jelenti a munkanélkülijáradék folyósítási időtartamának a csökkenését, csupán azt és annyit, hogy a folyósítás kezdő időpontja k itolódik az előbb említett napszámmal. (14.10) Ez a rendelkezés a foglalkoztatási törvényben kezdettől fogva benn volt, tehát az új Munka Törvénykönyve elfogadása előtt is szerepelt ez a foglalkoztatási törvényben. Erre azért volt és azért van szükség, mer t a munkanélkülijáradék folyósításánál valahol indokolt és szükségszerű értékelni azt a tényt, ha a munkanélküli maga is hozzájárult munka nélküli állapot előidézéséhez. A jogkövetkezmény alkalmazása szempontjából pedig nem lehet megkülönböztetést tenni a munkavállaló rendes felmondása és az általa próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés között. Mindkét esetben a munkaviszony a munkavállaló kezdeményezésére szűnik meg, és indoklási kötelezettség hiányában nem ismerhetőek adott esetben a megszüntetés okai sem. Ám ezzel szemben a törvény nem tekinti saját kezdeményezésnek, ha a munkavállaló a munkáltató hibájából kényszerült munkaviszonyának rendkívüli fölmondással történő megszüntetésére. Ez utóbbi esetben tehát az említett jogkövetkezmény sem alkalmaz ható. Én azt gondolom, hogy azon alapkérdésben vita nem igen van közöttünk, hogy valahol azt a tényt, hogy maga a munkavállaló közrehat a munka nélküli állapot előidézésében, valahol kezelni kell, és valahol érvényre kell juttatni a törvényben. Mé g egyszer szeretném hangsúlyozni – és nem igazán értem a Munka Törvénykönyvével való kapcsolatbahozatalát a kérdésnek, mert hiszen – , ez a jogintézmény előbb jelent meg a foglalkoztatási törvényben, mint az új Munka Törvénykönyve elfogadása. Következésképp en – megítélésem szerint – a jelenlegi módosítás alapvetően nem sérti a jogállamiságot, és nem áll ellentétben a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos eredeti jogalkotói szándékkal sem. Minderre tekintettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Szili Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a belügyminiszterhez "A szélsőbaloldali veszélyről" címmel. Szili Sándor képviselőtársamat illeti a szó . Kérdés: Szili Sándor (MSZP) – a belügyminiszterhez – "A szélsőbaloldali veszélyről" címmel SZILI SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Miniszter Úr! Az utóbbi időben a kormány több tagja és a tv Össztűz című műsorában ön is határozottan kijelentette, hogy a szélsőjobb oldali megnyilvánulások mellett nagyobb veszélyt jelenthet a szélsőbaloldal. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésnek joga van megismerni ezeket a veszélyeket, kérem, tájékoztasson bennünket a tényekről, hogy a szélsőbaloldali erők milyen eszközökkel és m ódon veszélyeztetik a magyar demokráciát? Második kérdésem: ön szerint a belügynek nem volt rálátása arra, hogy provokáció történhet október 23án a Kossuth téri ünnepségeken. Ezzel szemben a magukat Nemzeti Társaság apródtagozatának nevező fiatalok, melle sleg az országgyűlési futárszolgálattal kézbesített levelükben arról adnak tájékoztatást, hogy "Szervezetünk, a Nemzeti Társaság részt vett 1992. október 23án a Kossuth téren rendezett '56os ünnepi nagygyűlésen. Aki a téren volt, láthatta, hallhatta a je lenlévőket és megnyilatkozásaikat. A Nemzeti Társaság a bejelentett emlékező gyűlést és a toborzást az országzászló alatt kívánta megtartani." Ismétlem, a bejelentettet.
