Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
158 tartozásait, viszont akkor a társadalombiztosításnál ilyen hiányok lépnek fel, mint ma. Meg lehet ilyen prioritást is állapítani. Ezt tette a Kormány, amikor ezt a javaslatot, illetve ezt a döntést hozta. Mármost a likviditás kérdése természetesen elvezet bennünket a hiányfinanszírozáshoz. Itt megint azt látjuk, hogy az állami költségvetésnek a hiánya és a társadalombiztosítás biztonság a kerül a mérleg két serpenyőjébe. Az én véleményem szerint ez a kérdés nem oldható meg úgy, ahogyan ezt a kormányjavaslat leírja, tudniillik hogy a likviditási tartalékot használjuk fel hiányfinanszírozásra. Tudnia kell a tisztelt Háznak, hogy a mi döntés ünk következtében válik két alapra a társadalombiztosítás költségvetése. E két alap közül a nyugdíjbiztosítási alap mögött ott áll valami kis biztosítékként ez a bizonyos nyugdíjmegelőlegezési számla. Önök nagyon jól tudják követni ennek a sorsát, hogyha megnézik az adott törvényhez készült háttéranyagot, ahol jól látható hónapokra felbontva, hogy a társadalombiztosítás hogy vette igénybe, vagy hogy nem vette igénybe ezt a számlát. Ez valami hajszálnyi biztosítékot még ad a nyugdíjbiztosításnak. De semmit sem ad az egészségügyi alapnak. Mi most mondhatjuk azt, hogy az előző határozatainkkal ellentétben ne váljék ketté ez a két alap, mert akkor a nyugdíjbiztosítás mögött álló megelőlegezési számlát, igaz, hogy törvényellenesen, de fel lehet használni az egés zségügy finanszírozására is. Én azt javaslom, tisztelt Ház, hogy ne mondjuk ezt. Azt mondjuk ki, hogy a likviditási tartalék felhasználása helyett más forrást kell keresni a hiány finanszírozására. Itt már képviselőtársaim utaltak rá, hogy ez a dolog nem o ldható meg az állami költségvetés részvétele nélkül. Nem állhat az állami költségvetés úgy szemben a társadalombiztosítással, mint ahogy most szemben áll. Legalább olyan tekintetben garanciát kell vállalnia a kintlévőségek miatt keletkezett hiány finanszír ozásáért, amennyi a részesedése '91 végén volt azon vállalatokban, állami vállalatokban, amelyek tartoztak a társadalombiztosításnak. Mindent összevetve, tisztelt Ház, ez a törvényjavaslat ilyen módon életveszélyes. Életveszélyes, mert a társadalombiztosít ás kritkus helyzetét még tovább súlyosbítja, ha egyáltalán ilyen lehetséges. Ha hozzávesszük az idei adatokat, amelyek már 70 milliárd kintlévőségről szólnak, amelyek az egészségügyi intézmények súlyos gazdálkodási, pénzügyi nehézségeiről szólnak, akkor ga rantált az, hogy '93ban ez az intézmény bizony alig tudja, vagy talán egyáltalán nem tudja a feladatait ellátni. Mindezekért, tisztelt Ház, én azokkal értek egyet – szintén elhangzott már ebben a Házban ma is ", akik azt mondjá k, hogy bizony a szociális bizottságnak, a Kormánynak, a társadalombiztosítási felügyelőbizottságoknak és a társadalombiztosításnak nagyon sürgősen össze kell állítani egy válságtervet, már tudniillik olyan pénzügyi tervet, amely a válságból valamifajta ki lábalást legalább leír, hiszen ezt a válságot meg kell szüntetni. Ezt a válságot nem lehet elodázni azzal, hogy a likviditási tartalékot ilyen célra felhasználjuk, és majd valamikor, bármilyen terv szerint, valakik visszapótolják. Azt javaslom ezért a tisz telt Háznak, azt javaslom a miniszter úrnak, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy beterjesztette ezt a törvényjavaslatot. Ezt a súlyos problémát nem lehet mindenféle módosító indítványokkal kiigazítani. (12.10) Ehhez kell a Kormánynak egy olyan döntése, amely más prioritási sorrendet állapít meg. Kérem ezért őt, gondolja végig azt, amit javasoltam, és az adott szervezetekkel – amelyekről szóltam – jöjjünk össze, és próbáljuk meg a társadalombiztosítás valós helyzetét felmérni, és ennek alapján egy, a válságból kivezető utat megtalálni közösen. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Mádi László képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Mádi László a FIDESZ ké pviselőcsoport nevében
