Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
1543 belefére ebbe a mentalitásba a családi pó tlék megadóztatásának a gondolata? Nem akarom támadni, csak mondom. Ha védeni akarjuk a gyermekek életét, akkor eszünkbe sem juthat ilyesmi.Tehát itt kell kezdeni a magzati élet védelmét, és nem szavakban, nem tiltásokkal. A gyermeknevelés eminens közérdek űségét ki kell mondani, és mindent alá kell ennek rendelni. Ebben az államnak feladatai és kötelmei vannak, és csak a legutolsó feladat – ha mindez teljesült – a törvényi tiltás bevezetése. Úgy gondolom, hogy a társadalom is nagyon sokat tehet, hiszen ninc s hónap, hogy ne olvasnánk elpusztított megszületett csecsemőkről. Nincsenek szervezetek, nincs olyan közszellem, amelyik befogadná ezeket a gyerekeket. Valamikor a középkorban a kolostorok kapuján egy forgó ablak volt, ahova betették a gyerekeket, és után a gondoskodtak róluk. Hol van ilyen – mai értelemben vett – forgó ajtó, ahova a szerencsétlen anya letehetné a gyerekét? Mikor ezrek, ha nem tízezrek várnak gyerekekre, és szeretnének nevelni. Az iskolában kell kezdeni, sőt az óvodában a nevelést, a felvil ágosítást. Az államnak gondoskodnia kell ingyenes megelőző eszközök biztosításáról. Nem lehet fölemelni a gyógyszerek árát, amelyek elősegítik a védekezést. Óriási feladatok ezek, és ezeket a feladatokat kell először megoldanunk, ha ezt a rettenetes járván yt – az abortuszjárványt – le akarjuk küzdeni. Ismert a másik példa is. Megint nemes idealisták a 20as években Amerikában teljes alkoholtilalmat vezettek be. Mi lett ennek a nemes idealista kezdeményezésnek az eredménye? Létrejött az amerikai alvilág, a s zervezett alvilág, a maffia. Ha mi most rögtön keményen tiltjuk az abortuszt, megjelenik az egészségügyi alvilág, ahogy ez megjelent az 50es években is, és ismét szerencsétlen emberek, nők kerülnek méltatlan helyzetbe, szerencsétlen nők egészsége romlik, méghozzá kontrollálhatatlanul, kezelés nélkül és ellenőrizhetetlenül. Nem is beszélve ennek az egésznek a szociális hátulütőjéről, amit már sokan kifejtettek. Rettenetes erkölcsi dilemma előtt állunk. Tudjuk a tisztességes megoldást, mégsem állhatunk ki me llette, mert akkor sok szerencsétlenséget okozunk. Különösen nehéz nekünk, törvényhozóknak a lelkiismeretes magatartás. Hogy nézzek a gyerekeim szemébe, hogyha igent mondok az abortuszra? De hogy nézzek mások szemébe, ha most keményen megtiltom és megtiltá sra szavazok. (10.40) Legjobb és legegyszerűbb volna kimaradni ennek a törvénynek a megalkotásából, de ez gyáva dolog lenne, ez megfutamodás, és azt bizonyítaná, hogy alkalmatlanok vagyunk a törvényhozásra. Igenis, szembe kell néznünk a helyzettel, és tudo másul kell vennünk, hogy időnként rossz és rosszabb között kell választanunk, és a vélt kisebb rossz mellett kell döntenünk, és vállalnunk kell ezt a rettenetes döntést. De ezt csak a következő kompromisszummal tudom a magam számára elfogadni: ki kell jele nteni, keményen deklarálni, hogy az abortusz barbár, embertelen dolog, csak átmenetileg, időben egyre szigorodó megszigorításokkal tűrhető meg, szigorú feltételek betartása mellett. Figyelmeztetni kell a törvényben az érintetteket, hogy készüljenek fel a t örvény megszigorodására! Írjon elő a törvény feladatokat az állam számára és tűzzön ki célokat a társadalom elé! Követelje meg a gyermekek fogadására alkalmas környezet kialakítását! Határozza meg a törvény azokat a peremfeltételeket, amelyek teljesedése u tán ki kell mondani a megfogant élet teljes körű védelmét, teljes jogképességét, és ki kell terjeszteni az emberi jogok teljességét a magzatra, és az abortuszt meg kell tiltani, az anya életét veszélyeztető helyzettől eltekintve. Csak ilyen módon lehet ezt az ördögi kört megszakítani, az embereket felelősségteljes magatartásra késztetni és a magzatok elpusztítását visszaszorítani. Módosító javaslatokat kívánunk benyújtani, amelyek e gondolatok jegyében fogantak, és a részletes vitában fogjuk ezeket előadni. Köszönöm, hogy meghallgattak! (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mielőtt a vitát folytatnánk, kissé szokatlan módon a második emelet karzatához forduljak.
