Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi XCI. törvénnyel módosított 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1522 Köszönöm szépen, és még egyszer: a bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak. ( Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Elsőként most megadhatnám a szót Mádi László képviselő úrnak, aki írásban jelentkezett. A helyén van. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszóla ló: Mádi László (FIDESZ) MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 6795ös számon benyújtott, a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslat több aprónak tűnő módosítást tartalmaz, am ely azonban rendkívül erőteljesen fog hatni Magyarország adózó állampolgáraira. S tegyük gyorsan hozzá, hogy ez a hatás az állampolgárok szemszögéből nem kívánatos, és a terhek további növekedését eredményező lépés lesz. Én a FIDESZ frakciójának a vélemény ét a továbbiakban két, a törvény szempontjából is fontos, ám azokon messze túlmutató tényezőre szeretném irányítani. Ez a két terület az élvezeti cikkek, az úgynevezett luxuscikkek közé tartozó kávé, és a szinte mindenkit érintő és érdeklő üzemanyagáremel és. Lássuk először az első tételt. Tán az egyik legérdekesebb problémára és rendellenességre mutat rá a pörkölt kávé fogyasztási adójának ismételt 10%os lejjebb szállítása. Azért mondom, hogy ismételt, mert a tavalyi évben már 40%ról lejjebb vittük az ad ókulcsot 30%ra, s most a javaslat 20%os adókulcsot indítványoz. A magyarázat pedig egyértelmű. A feketekereskedelem, a KGSTpiacok ellen a javasolt kormányzati intézkedés szerint a megfelelő lépés a boltokban lejjebb vinni az árakat, hogy odacsalogassuk a vevőket. Ám érdekes módon a logika elég féloldalas. Vajon miért nem kísérli meg az adóhatóság az általában vám- és adómentesen Magyarországra hozott árukat nyakoncsípni? Gondolom elsősorban az ebből fakadó népszerűtlenség miatt. No de nézzük meg, hogy a mai helyzet milyen visszásságokat és igazságtalanságokat szül. Egyrészről vám- és adóbevételtől esik el a költségvetés. Ám ez még csak a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy a kieső adóbevételt az állampolgároknak kell kipótolni. Vagy a másik eset az, hogy a hiány terhére történik a finanszírozás, így a jövendő generációknak kell ezt, tehát az elkövetkezendő adófizetőknek kell ezt majd az államadósság törlesztéseként megszenvedniük. Itt kell utalni arra is, hogy ezen adózási morál nagyon jól megfigyelhető maj d az ÁFAnál is, az általános forgalmi adónál is, úgyhogy várhatóan azon termékek köre és azon forgalmazási mód fog jobban terjedni, ahol az ÁFAt megpróbálják kikerülni, és az állampolgárok is nyilvánvalóan ezen termékek fogyasztását fogják preferálni olc sóságuk miatt is. A másik nemkívánatos hatás, hogy azokat a legális vállalkozókat büntetem ezáltal, akik beruháztak, épületet vettek vagy béreltek, helyi és központi adókat és járulékokat fizetnek, hiszen tőlük veszi el a vevőt és a vásárlóerőt a zugárus. És ez a folyamat ráadásul messze nem felel meg a versenysemlegesség játékszabályainak, hiszen nem azonos helyzetből indulnak. Mivel a zugárusnak a vámot és a fogyasztási adót nem kell bekalkulálnia az árba, valamint csak az árukészlet erejéig kell beruházn ia – ha azt feltételezem, hogy nem lopott áruról van szó – , akkor extrahaszonhoz jut. Tegyük hozzá, hogy érdemtelenül. Ezen folyamatot az önkormányzati oldalról nem lehet megfékezni, ehhez az egész országban érvényesülő, határozott ellenőrzést produkáló ap parátus szükséges. A fogyasztásiadóváltoztatások másik nagy szelete a benzin, gázolaj- és fűtőolajáremelés, amely más és más módon keresztül az általános forgalmi adóval együttesen vizsgálva növeli az
