Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Határozathozatal az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER jegyző - ELNÖK (Szabad György): - JUHÁSZ PÉTER jegyző - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1505 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végezetül az adózás rendjéről szól ó 1990. évi XCI. törvény jelenlegi módosítási javaslatáról – a benyújtott törvényjavaslat terjedelméhez igazodva – igen röviden szeretnék szólni. A törvény előző évi módosítása az adóztatás feltételeinek javítását, az adóhatóság információinak bővítését, a z eredményesebb ellenőrzést segítette elő. A költségvetés bevételeinek alakulása miatt kényszerűségből már ez évben is módosult a törvény. Az önök előtt fekvő módosítási javaslatok többsége az egyes adótörvények, illetőleg más, a gazdaságot befolyásoló sza bályozás és e törvény összhangjának megteremtését szolgálják. Módosulnak a szabályok azért is, hogy a törvény egyértelműbbé váljon, illetőleg felesleges kötelezettségtől kímélje az adózókat és az adóhatóságot is. A felesleges kötelezettségek megszüntetése közül szeretném kiemelni a magánszemélyek adóbevallási kötelezettségét enyhítő rendelkezést, amelyet már az 1992es évről benyújtott adóbevallások esetén is szeretnénk alkalmazni. Ennek révén mentesülnek az adóbevallás alól például azok, akik az adóév sorá n a 0kulcsos sávot meg nem haladó összegű és költségekkel nem csökkenthető bevételt szereztek. Rendezi a módosítás az ellenőrzés általános szabályaitól némiképp eltérő ellenőrzési eszközök – mint a próbavásárlás, helyszíni raktárkészlet – ellenőrzése sorá n az adóhatóság eljárását. Az adóeljárás szabályainak módosításán túl továbbra sem mondtunk le arról, hogy az adóhatóság fellépését és ellenőrzését – akár más szakterületek jogszabályainak módosításával is – eredményesebbé tegyük. Ennek lehetőségeit – péld ául a büntetőeljárás területén – változatlanul keressük. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben említett kisebb súlyú változások mellett jelentőségénél fogva kiemelendő a bevallás rendjében javasolt módosítás. Az adóbevallási kötelezettség gyakoriságát a tör vény az adózók adófizetésében megjelenő nagyságrendhez igazítja. Ma csak azok az adózók adnak havonta adóbevallást, akiknek egyes adóik az 5 millió forintot meghaladták. Mindenki más egy évben csak egyszer, az adóévet követően tesz bevallást. Minthogy a ga zdaság szereplőinek szervezeti átalakulása a kis- és középvállalkozások egyébként örvendetes térnyerése irányába halad, az adózók többségének adókötelezettségét csak az adóévet követően ismerheti meg az adóhivatal. Ez nyilvánvalóan nehezíti az adók folyama tos beszedését. A mai szabályokon tehát változtatni kell. A javaslat a korábbi években megkezdett úton továbbhaladva szélesebb körre terjeszti ki a havi bevallási kötelezettséget, mert az értékhatárt 3 millió forintra szállítja le, az 1 millió forintot meg haladó értékhatárt elérőknél pedig bevezeti a negyedéves bevallást. E szabályokkal szemben nyilvánvaló a felvetés, hogy ez növeli az adózók és az adóhatóság terhét is. Ezt nem vitatva úgy vélem, a lépés nem kerülhető el, mert egyébként a költségvetés bevét elei a ténylegesen realizált adóalapok után nem szedhetők be. A magyar adómorál közismert; rendkívül könnyű átalakulni, egyik szervezeti formából átmenni a másikba. Van olyan adóvizsgálatunk, ahol a 111. fokozatnál tartunk, mert mindig átalakultak, a kötel ezettségeket otthagyták, az új céget 1 millió forinttal megalapították, és ezzel csődbe vittek három magyar bankot. Hát ezt meg kell akadályozni, ez többek között ezt szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Az előadottak alapján kérem, hogy a beterjesztett törvé nyjavaslatokat vitassák meg és fogadják el. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy nyilvánvalóan heves és nagy vita lesz a kétkulcsos áfa bevezetésén és a kompenzációs rendszeren. Én úgy gondolom, hogy a költségvetés bevételeit stabilizálni kell, a pozití v kulcsok alkalmazása – tehát a 8 és 25 – a jövő útja. A jövő útja abból a szempontból is, hogy jövőre is kell költségvetést csinálni, nemcsak az idén, és elég nehéz instabil jövedelemadózás, privatizálandó és privatizáló gazdaság keretében, ahol a társasá gi adók praktikusan eltűnnek, költségvetést tervezni. (17.50)
