Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
1488 Ugyancsak Zétényi Zs olt, Zimányi Tibor, Balás István és l02 képviselőtársuk sürgős tárgyalást kérve nyújtottak be önálló indítványt a büntethetőség elévülésének értelmezésére, a 7165ös számon. Zétényi Zsolt előterjesztése erre az indítványra is vonatkozott, így már azonnal j elzem, hogy a házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az Országgyűlésnek az önálló indítványnak – tudniillik a 7165ös számúnak – a napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szav azás) Köszönöm. Az Országgyűlés az önálló indítványt 236 szavazattal, 25 ellenében, 5 tartózkodás mellett napirendjére tűzte. Az előterjesztők ez esetben is kérték a sürgősség kimondását. Most erről kell határoznunk. Most kérem szavazatukat, tehát a sürgős ség kérdésében. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 210 szavazattal, 4l ellenében, l5 tartózkodás mellett a javaslatra kimondta a sürgősséget. Kéri Kálmán, Kónya Imre és 20 képviselőtársuk sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyú jtottak be a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására 7234es számon. Az előterjesztést a futárpostában kapták kézhez képviselőtársaink. Megkérdezem Kónya Imre képviselő urat, kíváne szólni? (Igen.) Tessék. Felszólaló: Dr. Kó nya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedvező és merőben szokatlan helyzetben vagyok akkor, amikor a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja által támogatott, sőt a képviselőcsoport nevében benyújtott törvényjavaslat napirendre tűzését kell kérnem a tisztelt Háztól, és ezt azzal tehetem, hogy hivatkozom arra, hogy a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően, illetőleg azzal egyidejűleg olyan nagymértékű sajtó, illetőleg ellenzéki politikusok támogatását élvezte az a javaslat, ami megkönnyíti helyzetemet, amikor a napirendre tűzését indokolnom kell. Úgy érzem, hogy ezt meg kellett említenem. Igazságtalanság lett volna, hogyha elhallgatom ezt a tényt akkor is, hogyha ez a támogatás és ez az érvrendszer jobbára csak a ja vaslatunk egyik részével kapcsolatos, nevezetesen a náci jelképek elleni büntetőjogi eszközökkel történő fellépésre vonatkozik. Úgy hiszem, erre is tekintettel talán megengedik nekem, hogyha a javaslat indokoltsága vonatkozásában jogi érvet kívánok felhozn i – kizárólag jogi érvet – annak alátámasztására, hogy mi indokolja jogilag azt, hogy a koalíció – mint tette eddig is – ezúttal is egyforma mércével kívánja mérni a szélsőségeket, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldalról érkeznek azok a szélsőségek. Alkotmányunk 2. §nak (3) bekezdése értelmében (idézem az alkotmányt) "A társadalom egyetlen szervezetének, állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birto klására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles is fellépni." Az Alkotmánynak ez a bekezdése l989ben a korábbi Országgyűlés által lett az alkotmány része, de azt hiszem közismert, hogy az Ellenzéki Kerekasztal ny omására, az Ellenzéki Kerekasztal követelésére került be az alkotmányba ez a passzus. Egyébként ezt a tényt, ezt az állításomat Antall József miniszterelnök úr Tölgyessy Péter képviselő úr, az SZDSZ elnöke; Orbán Viktor képviselő úr, a FIDESZ frakcióvezető je; valamint a kisgazda Boros Imre is meg tudja erősíteni, akik ugyancsak tagjai voltak annak a küldöttségnek, amely az Ellenzéki Kerekasztalt az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalásokon képviselte. Nos, ez az alkotmányi rendelkezés – amely a hatalo m erőszakos megszerzésére és gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására törekvő szervezetek elleni fellépést mindenkinek a kötelességévé teszi – indított bennünket arra, hogy törvényjavaslatot terjesszünk elő olyan jelképek büntetőjogi betiltására, ame lyeket ilyen szervezetek használtak, illetve ilyen szervezetekhez kapcsolódtak,
