Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1431 A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint ezt a rendezvényről t örténő elvonulás útvonalának tekintették. Valóban oda mentek, első figyelmeztetésre eltávoztak a Televízió elől, akik ott összegyűltek. Ennyiben tudom megfogalmazni a választ. Elnök Úr! Kénytelen vagyok személyes okokból arról is tájékoztatá st adni, hogy magam 22én délután Vácra mentem, ahol egy felemelő ünnepségen vettem részt, és kaptam szerepet, és ezen a váci ünnepségen a többi párt képviselője is elhelyezte a koszorúit ott, ahol kellett. 23án reggel Jászberénybe utaztam, ahol kopjafaav atás történt '56os hősök és áldozatok emlékére, és ezenkívül több más rendezvény. Valamennyi párt ott volt a helyszínen, elhelyezte a koszorúit. Felemelő és szép ünnepségen mutatta a magyar vidék egészséges arculatát mindaz, ami ott történt. Visszaérkezte m a déli órákban valamikor, ha jól emlékszem, fél 3ra, és mentem a Corvin közbe. Hölgyeim és Uraim, kifogás érte, hogy a Corvin közbe mentem. Oda mentem, mert a pesti srácok vére által megszentelt föld a Corvin köz. (Taps a jobb oldalon.) És én ott szólta m a tömeghez, miközben tőlem nem messzebb mint öt méterre bizony kaptam egy kisebb csoporttól azt, hogy hazaáruló stb., nem akarom a jelzőket idézni. De én folyamatosan beszéltem, és tekintettel a mikrofontechnikára, ez a beszédhang ezt a kisebb csoportot elnyomta – vagy remélem, elnyomta – , és úgy hiszem, úgy távoztam onnét, hogy a jelenlévőkkel '56 áldozatos emlékét illetően sikerült lelki közösségbe kerülnöm. Aztán a Bem térre mentem, és a Bem térről érkeztem ide a Kossuth térre. A programomról ezért ado k számot. Kérdés: tudtake a különböző, erre hivatott szervezetek arról, hogy valami készül? Nem volt olyan nagyobb természetű rendezvény még eddig, hogy az illető szervezetek ne tudtak volna ilyen és olyan mozgolódásról. Ezeket a mozgolódásokat – ez nem t itok – az erre hivatott szervezetek figyelemmel kísérik, és egymást informálják. Ezeknél a felügyelet és őrizet arra terjed ki, tisztelt Ház, hogy semmiféle alkotmányellenes, semmiféle büntetőtörvénybe ütköző, semmiféle személyes veszélyt jelentő – mely az onos a büntető törvénykönyvi tilalommal – dolgot ne okozzanak ezek a csoportok, és tegye meg jogszerűen mindazt az erre hivatott hatóság, amit a magyar jog jelenlegi helyzetében megtehet. Itt is voltak észlelések, volt házkutatás is, volt eszközelvétel is – voltak, igen, és nekem ezt alkalmam volt már a 23át követő napon tájékoztatásokból áttekinteni. Azonban mit is igényelnek sokan a rendőrségtől? Azt igényelték nem olyan régen, hogy az MSZMPtüntetés provokatív megemlékezését ne engedélyezze Jászberénybe n, mert Jászberény lakosságát ez nagyon felháborította, de a rendőrség nem tudta megakadályozni ezt a tüntetést. Mondom a paletta másik oldalát, mert az is van. Így a tüntetésen való részvétel megakadályozása; ha az veszélyt nem jelent, és nem törvénybe üt köző módon történnek az előkészületek és vonulások, nem tartozik a rendőrség hatáskörébe. Vagy ha a rendőrség hatáskörébe kell tartozzon, ilyen természetű jogalkotásra van szükség, elsősorban itt a Házban. Ami a szimbólumokat illeti, utaltam már rá. Hatny olc olyan szimbólum jelent meg a sapkákon, amely Magyarország 1944. március 19i tragédiájához kapcsolódik. Majd elhangzott a legfőbb ügyész részéről – mindenki hallhatta – , hogy jelenleg milyen jogi lehetőség van e szimbólumokkal kapcsolatban. Hatnyolc f őről van szó, tisztelt Ház és nem többről. Nem a téren volt 810 ezer ilyen emblémával ellátott ember. Nem szabadna, nem illene és nem kéne semmiféle hátsó politikai szándéktól vezérelve a dolgokat ily módon megfogalmazni. (9.20) Hogy törvényjavaslat szüle tett ez ügyben, amely minden olyan szimbólumot, amely a haza elvesztését okozta vagy annak jele, kitilt a magyar közéletből, azzal a legteljesebb mértékben egyetértek, a magam részéről nagyon támogatom: nagyon leegyszerűsíti a rendőrség munkáját, ha akár a '44es, akár a '47 – '48as emblémák eltűnnek a magyar közéletből. Annyiban valóban foglalkoztam a rendezvénysorozattal, hogy tudtam, ki, hol beszél, és mélységesen egyetértettem azzal, hogy Göncz Árpád elnök úr beszéljen a Kossuth téren. Azért
