Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 27. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1297 hiszen ebben a szükséges törvények, törvénymódosítások, új intézmények tételesen, dátummal, fel előssel szerepelnek, tehát egy biztos keretet adnak a munkához. Végül a harmadik kötetben bemutatjuk a privatizációval kapcsolatos elgondolásokat, helyzetet, a népgazdaság, illetve nemzetgazdaság termelőágazatainak a helyzetét és így tovább. Tehát mi nem b eszélünk, hanem cselekszünk, van gazdaságpolitikai program, ez a Kupaprogram átfésült, továbbfejlesztett változata, amelyik a következő két évre elég világosan megmutatja azt, hogy mit tudunk tenni. Végül a bevezetőben egy formai kérdésre szeretném még a tisztelt Ház figyelmét felhívni. Az ügyrendi bizottság segítségével sikerült kialakítani az államháztartási törvénynek és a Ház szabályainak is megfelelő tárgyalási, eljárási módokat, november 30áig célszerű, kérem a főfejezetek és a főszámok elfogadását, és akkor december 8 – 10 – 15. környékére készen lesz a '93. évi költségvetés, és nyugodtan mehet mindenki pihenni, szabadságra. Tisztelt Ház! Röviden és tömören nagyon nehéz kifejteni az 1993. évi költségvetés jellemzőit. Úgy gondolom, hogy csak a legfontosa bbra térek ki, szeretném ismét hangsúlyozni, hogy írásban valamennyi költségvetést érintő, államháztartást érintő kérdést bemutattuk. Az 1993. évi költségvetés fő jellemzői: l. A nagymértékű hiány ellenére az infláció mérséklését tartja szem előtt. 2. Megi ndítja az infrastruktúra több évtizedes lemaradásának felszámolását. 3. A gazdasági szerkezetátalakítást közvetlenül munkahelyteremtéssel, regionális fejlesztési politikával és a munkanélküliekről való gondoskodással mozdítja elő. 4. Pénzügyi injekciókkal segíti az agrárgazdaság átalakulását, jövedelmezőségének javítását. 5. A rászorultság elvén alapuló szociálpolitika, egyáltalán elosztáspolitika megvalósításának irányába mutat és a legrászorultabbak részére kompenzációs elemeket és lehetőségeket tartalmaz . 6. A fejleszteni kívánt területek kijelölésében preferálja, kiemeli a felsőoktatást, ezzel is példázza a Kormány jövőépítési szándékát. 7. A fejezetektől, intézményektől ésszerűbb takarékosságot követel meg és további szervezetkorszerűsítésre sarkall, k ényszerít. 8. Továbblépést jelent egy korszerűsödő adórendszer irányába. 9. A bevételi gondok ellenére megtartja a vállalkozásösztönzés adókedvezményeit, s végül, de nem utolsósorban előre kíván lépni az adómorál, általában a pénzügyi fegyelem, az állami p énzek, az állami tulajdon és az állami vagyon kezelésének ellenőrzésében, szigorúságában. Az elmondottakból következően állíthatom, hogy az 1993. évi költségvetési csomag nem kevés megoldandó feladatot, összehangolt és többéves lépéssorozatot irányoz elő, kezdete az ún. államháztartási reform aprópénzre váltásának. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságpolitika központi kérdése a következő években az, hogy sikerüle elérni, hogy meginduljon egy tartós, kiegyensúlyozott, egészséges gazdasági fejlődés, növekedés. Ezt természetesen úgy kell elérnünk, hogy ne gyengítsük, hanem éppenhogy megszilárdítsuk a gazdaság stabilizálásában elért kétségtelen eredményeket. Nem szabad türelmetleneknek lenni. Eszközrendszereinket úgy kell kialakítani, hogy a növekedés meginduljon. Ezért folytatnunk kell az infláció további leszorítását, hiszen az áremelkedés mértéke még mindig magas, és igen nagy részben ehhez is kötődik a vállalkozási tevékenység kibontakozását jelentősen hátráltató magas kamatszint. Továbbra is lényeges körülmény , hogyha számottevő marad a külföldi működőtőke beáramlása, márpedig minden tendencia ezt mutatja, akkor már nincs szükség tartós többlet elérésére a fizetési mérlegben. Ily módon nem kell, hogy a belföldi felhasználás jelentősen elmaradjon az export idén már megindult növekedésétől, nem kell belföldi forrásokat külföldre kihelyeznünk.
