Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 27. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1294 utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására, avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas. Ez a rendelkezés jövőre szóló érvénnyel, változatlanul hatályos. A törvényben meghatározot t büntethetőség elévülését a törvény kizárta – ezt a büntető törvénykönyv 33. § (2) bekezdése megerősítette. A törvényhely ismerete, az események tanulmányozása és elemzése alapján megingathatatlan meggyőződésünk, hogy azok a személyek, akik a törvényes ha talom, a legitim kormány ellenében 1956 októberében és novemberében a Szovjetunió agresszióját kezdeményezték, segítették, és a megszállást, a népszuverenitás megengedhetetlen és jóvátehetetlen sérelmének árán támogatták, továbbá azok a személyek, akik az idegen hatalmat kiszolgáló, magyarországi legitimitás nélküli kormány tagjaiként vagy az uralmat gyakorló párt vezetőiként közreműködtek a Szovjetunió agressziójának elpalástolásában, e jogsértés igazolásában, ezáltal megnehezítették az agresszió nemzetköz i felszámolását – tovább rontva a keleteurópai népek kapcsolatát. Azok a személyek, akik a besorozott orosz, ukrán és más nemzetiségű katonákból álló szovjet csapatokkal fegyveresen szembeszálló magyar katonák, nemzetőrök és más honvédő fegyveresek megbün tetését és kivégzését akár statáriális jogszabályok kibocsátásával, akár a jogalkalmazás irányításával vagy más módon előmozdították, elmélyítették, és tartóssá tették a magyar nép és a Szovjetunió népei között általuk is előidézett ellenségeskedést és gyű lölködést, akadályozták a keleteurópai térség demokratikus átalakulását, megbontották e népek békéjét, megnehezítették a béke helyreállítását. Ezzel elkövették a megjelölt bűncselekményt. A Szovjetunió és a törvényes kormány megdöntésére vele szövetkező s zemélyek jogsértő magatartása világszerte felháborodást és tiltakozási hullámot indított el, és egyúttal kíméletlen leszámoláshoz vezetett, kiélezte és tartósította a nemzetközi viszályt, emberek tömegeiben minden korábbinál erősebb ellenérzéseket keltett a Szovjetunió elnyomott népeivel szemben. Az úgynevezett "magyar kérdés" hosszú éveken át szerepelt az ENSZközgyűlés napirendjén, az ENSZ különbizottságot jelölt ki a tények vizsgálatára. A bizottság jelentésében megállapította az agresszió legsúlyosabb t ényeit – ez is bizonyítja, hogy az elkövetők cselekménye nem csupán alkalmas volt a hivatkozott veszélyeztetési jellegű tényállásban írt következmények előidézésére, hanem valóban súlyos és maradandó sérelmet okozott a magyar nép és a Szovjetunió népeinek kapcsolatában, ellenérzést és gyűlölködést váltva ki. Az elkövetők részesek voltak a népek háború utáni békéjének megbontásában, együttműködésük megnehezítésében. Mindezekre tekintettel – tudva, hogy az elkövetők súlyos köztörvényes és nemzetközi bűncselek ményekért is felelősek és büntetendők – tisztelettel kérjük legfőbb ügyész urat a büntetőeljárás megindítására." E büntetőfeljelentésre 1992. október 21ei kelettel kaptunk választ a Legfőbb Ügyészségtől. A válasz a következőképpen szól: "Tájé koztatom, hogy az 1956 októberében és ezt követően a magyar forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elkövetett egyes cselekmények miatt ön és képviselőtársai által ismeretlen elkövetők ellen tett feljelentés alapján a Magyar Köztársaság legfőbb üg yésze a büntető törvénykönyv 165. §ába felvett – s az általam előbb idézett – jogszabályba ütköző háborús bűntett alapos gyanúja miatt 1992. október 19én nyomozást rendelt el, és annak lefolytatásával a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalt bízta meg." M ost, szabadságharcunk évfordulóján, alig néhány nappal azon véres események után, amelyek többek között itt, ezen a téren is lezajlottak, úgy gondolom, hogy nem volt haszontalan a tisztelt Országgyűlés tájékoztatása erről a tényről. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) (9.10) ELNÖK (Szabad György) :
