Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1221 kell a vízlépcső – , hogy a vízlépcső eg y dologhoz kell: az erőműhöz kell, ami tudjuk, hogy mennyi energiát fog termelni. Nekünk nagyon könnyű az állításunkat igazolni, tudniillik, mi azt mondjuk, hogy ahhoz az egyensúlyhoz, ami évtizedek, évszázadok óta a Szigetközben fennállt, az a vízmennyisé g kell az eredeti mederben, ami ott folyik le. Na most, ha ehhez képest valaki kompromisszumról beszél, kevesebb vízről, rosszabb minőségű vízről beszél, akkor annak minimum meg kellene tudni mondani, hogy ez mennyi és milyen víz. Ilyet még senki nem tett, ugyanakkor kompromisszumról, pótmegoldásokról, "legkisebb rossz" megoldásokról beszélünk. Ezért van ez a határozat, hogy tudjuk végre megmondani: milyen víz kell, mennyi víz kell. Még egyszer, én azt mondom: az a víz kell, ami az eredeti mederben folyik – de ha valaki ezzel ellentéteset állít, akkor azt igazolja vagy tudja megmondani. Egyébként ilyen nincs, mert az ökológiai egyensúly ebben az esetben biztos, hogy fel fog borulni. Azt mondja az államtitkár asszony, hogy születnek regionális tervek, regioná lis koncepciók. Az a kérdésem, hogy ezek a regionális tervek és koncepciók mihez kapcsolódnak, milyen megoldáshoz: a '77es eredeti szerződéshez, a vízlépcső nélküli állapothoz, netán a Cmegoldáshoz – hallottam már olyat is – kormányzati képviselőktől – , egy Hmegoldáshoz, nullmegoldáshoz? Tudniillik, nem mindegy, hogy mihez készítünk egy koncepciót, egy regionális koncepciót. Ennek rendkívül sok leágazása van, tehát ezt minimum meg kellene tudni mondani – ellenkező esetben fölöslegesen kidobott pénz olyan koncepciókat csinálnunk, amik majdan nem kapcsolódnak a tényleges állapothoz. Na most, amit az államtitkár asszony mondott, hogy 15 millió forintot költöttek '92ben, ez minimum azt kell hogy jelentse, hogy adatok is állnak rendelkezésünkre, és az állapot ról tudunk beszélni. Ez számomra azért meglepő, mert pontosan a környezetvédelmi felügyelőség és a helyi természetvédelmi igazgatóság viszont azt mondja, hogy nincs adat, nem áll rendelkezésükre adat, nem tudnak adatot kérni. Akkor itt valahol tulajdonképp en probléma van: nem tudni, hogy milyen felmérések, milyen állapotfelmérés, milyen adatgyűjtés folyik, ha nem áll rendelkezésre. Azt mondja az államtitkár asszony, hogy a vízbázis védelme tulajdonképpen nem vehető el a vízlépcsőtől, mert a Duna eredeti víz mennyiségéből jut a vízbázisba víz. Innen kezdve a dolog megint érdekes, mert akkor az egyes kormánytagok kijelentése, mely szerint el lehet vinni bizonyos mennyiségű vizet, szigetelt mederbe lehet vinni, megint nem állja meg a helyét, mert akkor a vízbázi s védelme nem oldható meg. Egyébként azt mondom, hogy a vízbázis védelme érdekében – vízlépcső igen, vagy vízlépcső nem – is tenni kell. Mert azokkal akik azt mondják – nagyon helytelenül egyébként – , hogy a szigetelt medrű tározóból is jut annyi víz a víz bázisba, hogy az nem szennyeződik el, azt hiszem, nem lehet egyetérteni. Ha ez így van – még egyszer mondom: nem így van – , akkor is szükség van vízbázisvédelemre, mert pontosan a sérülékeny vízbázisok közé tartozik a szigetközi vízbázis is, tehát a kavics kúpon lévő vízbázis is. Akkor is szükség van vízbázisvédelemre. Tulajdonképpen már az elején elmondtam: azt mondta az államtitkár asszony, hogy támogatja a javaslatot, és megemlítette, hogy az MTA koordináló szerepe megvan. Igen, ez a bizottsági határozati javaslatokban benne volt és így a határozatban is. Itt fölsorolta, hogy Mádl Ferenc felelős, aztán ökológiai kutatás: KTM, és az egész környezetvédelmi kutatásért a vízlépcsőben Mádl Ferenc a felelős. Elmondtam mindjárt az elején, amikor reagáltam, és mos t is elmondom: szerintem nem jó ez így, mert a Szigetközért, egy tájért egy minisztérium felelős, a minisztérium kompetenciájába tartozik – ez pedig a KTM. Nem lehet másra átruházni. Ilyen szempontból – hangsúlyozom még egyszer – elvi a leválasztás. Nyilvá n nem lehet elfelejteni, hogy van egy vízlépcső, van egy konfliktushelyzet, nem lehet ettől elvonatkoztatni, de elvileg el kell. A KTMnek el kell tudni vonatkoztatni, és tudni kell, meg kell tudni mondani a KTMnek, hogy a Szigetközben milyen beavatkozáso kra van szükség, mit kell tenni – és nem lehet függvénye, természetesen a vízlépcsőnek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
