Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS GYÖRGY, DR. (MDF)
1210 A magam részéről már részben adtam is be módosító indítványokat, részben még fogok is beadni erre vonatkozóan, s azt gondolom, a korrekciók figyelembevételével mind a két törvényjavaslat olyan, h ogy szükségszerű – az Alkotmánybíróság rendelkezése folytán – , hogy megváltoztatásra kerüljön, de szerintem azoknak a kívánalmaknak, amelyek velük szemben fennállnak, többékevésbé meg is felelnek. Ezért azt indítványozom, és kérem a tisztelt Országgyűlést : szíveskedjék azokat a korrekciókkal együtt megtárgyalni és elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kiss György képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. (18.00) Felszólaló: Dr. Kiss György (MDF) KISS GYÖRG Y, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolattal a Polgári Perrendtartást módosítandó javaslathoz kívánok szólni. Az elsődleges kérdés, azt hiszem, egy ilyen új jogintézmény bevezetésénél az, hogy az eljáró bíróságot a döntéshozatal során milyen lehetőséggel ruházzuk fel, nevezetesen, hogy csak megsemmisítheti a megtámadott határozatot, azaz kasszációs jogköre van, vagy pedig lehetővé tesszük a reformatorikus jogkört is. Korábbi polgá ri perjogunkban mind a kettő ismert volt. '68ban a semmisségi panaszt vezették be, már 1868ban, 1911ben pedig a felülvizsgálat intézménye került a Polgári Perrendtartásba, a közelmúltban, igaz egy másik jogág, az államigazgatási eljárás, de ott a felülv izsgálati kérelem volt ismert, mely a közigazgatási bíráskodás kiszélesítésével sorvadt el. A semmisség markánsabban fejezné ki, hogy itt egy rendkívüli jogorvoslattal állunk szemben, nem pedig egy fellebbezéssel, azonban ez a döntési lehetőséget behatárol ja, a bíróság csak megsemmisítheti a megtámadott határozatot, ami azzal az érdekkel ütközik, hogy minél hamarabb be lehessen fejezni az eljárást, ehhez társadalmi érdek fűződik, azonkívül az esetek többségében az igazságát kereső félnek is ez az érdeke. En gedtessék meg egy külföldi példát megemlítenem. Az olasz polgári perrendtartásban a ricorso, azaz a felfolyamodás intézménye él még napjainkban. Eszerint tiszta kasszatórius lehetősége van az olasz legfelsőbb bíróságnak, és itt is bebizonyította a gyakorla t, hogy ez nem megfelelő, nagyon elhúzza az eljárást, és jövő év január ljével már ott is a reformatorikus lehetőséget biztosítják a bíróságnak. Egyébként az érdemi rendelkezését illetően az intézmény azért szembetűnően különbözik a fellebbezéstől. Az egy ik ilyen kérdés a megtámadható határozatok köre, amely nem minden bírósági határozatra terjed ki. A másik az, hogy csupán jogszabálysértésre való hivatkozással lehet élni ezen jogintézménnyel, amit messzemenően indokoltnak tartok. Ami az okirati bizonyítás t illeti, erről Szigethy István képviselőtársam tett említést, aggályosnak tartva azt, hogy a bizonyítás ebben az eljárásban kizárólag az okiratokra korlátozódhat. Én ezt azért nem tartom aggályosnak, mert nem lenne célszerű, hogyha széles körben lehetővé tennénk egy harmadfokon eljáró bíróságnak a bizonyítást. A bizonyításnak az a sajátossága, hogy ott célszerű lefolytatni, ahol az elbírálandó jogviszony, jogvita keletkezett, és egyébként, hogyha pusztán okiratok alapján nem tud megfelelő érdemi döntést ho zni a Legfelsőbb Bíróság, még mindig megvan az új eljárás elrendelésének a lehetősége. Ami a leglényegesebb meglátásom szerint a felülvizsgálati kérelemben, az az, hogy a törvényességi óvással ellentétben a jogorvoslatot kérőnek ez alanyi jogává válik. Ezt a kérdést már Szabó János képviselőtársam említette kritikusan, és magam is azt tudom mondani, hogy nincs olyan gyakorló jogász ebben az országban, aki ne tapasztalta volna a törvényességi óvás emelésével kapcsolatos szubjektivizmust. Magam is hallottam o lyan kifejezést, hogy a törvényességi óvás
