Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1204 azzal a veszéllyel jár, hogy esetleg a perek tovább húzódnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szervezeti reform ne késsen, és ennek megfelelően ezek a kérdések is megoldódhassanak. A két törvényről nem kívánok részleteiben beszélni, mos t csak az elvi kérdéseket szeretném felvetni. Több módosító indítvány már beérkezett, és várható, hogy a módosító indítványok kapcsán a konkrét megoldási javaslatokról a részletes vitában elmondhatjuk majd a véleményünket. Elvi kérdésként a polgári perrend tartás kapcsán csak egy kérdést szeretnék felvetni, ami bizonyos értelemben újdonságnak tűnik az eljárásjogban, és kérdés, hogy ez helyese vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban szűk körben vehet fel bizonyítást. Méghozzá nem is tarta lmi a szűkítés, hanem formai. A Legfelsőbb Bíróság szerezhet be, kérhet be okiratokat. Nos, kérdéses, hogy mennyiben szerencsés ilyen felemás bizonyítási eljárás bevezetése a polgári perrendtartásba, ugyanis mindenféle kötött bizonyítási eljárásnak az a há tránya, hogy nem biztos, hogy egy adott ténynek a feltárásához az adott formájú bizonyíték csak a legmegnyugtatóbb. Ha tehát bizonyítást fel lehet venni, aggályos, hogy ezt ilyen formai feltételekhez szabade kötni, vagy esetleg tágabb körben kellene bizto sítani a bizonyítás lehetőségét. Sokkal érdekesebb és sokkal több elvi kérdést vet fel a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatos előterjesztés. A büntetőeljárási törvény szempontjából eddig töretlen elv volt a magyar büntetőgyakorlatban, hogy rendkívüli per orvoslattal a terhelt javára időbeli korlátozás nélkül lehetett élni. A jogban kevésbé járatos képviselőtársaim figyelmét fel szeretném hívni arra, hogy az igazságügyi tevékenység során természetesen éppúgy lehetnek hibák, mint bármiféle más emberi magatar tásnál, és ezeknek az orvoslására szolgál a rendkívüli jogorvoslat két formája, a perújítás, illetőleg eddig a törvényességi óvás. A perújítás legtipikusabb esete, amikor valamiféle új bizonyíték alapján lehet újból megvizsgálni az ügyet, a törvényességi ó vás viszont azt biztosította, hogy törvénysértés vagy megalapozatlanság esetében hozzá lehetett nyúlni az egyébként jogerős ítélethez. Mind a kettőnek közös vonása, hogy a terhelt javára időbeli korlát nélkül, bármikor elő lehetett terjeszteni perújítást, illetőleg törvényességi óvást. Ezt az eddigi gyakorlatot – amelyet, hangsúlyozom, a pártállami eljárás sem korlátozott – , ezt a gyakorlatot indokolja az, hogy a büntetőeljárásban a komoly szakapparátussal rendelkező állammal, az igazságszolgáltatással szem ben gyakran a jogilag képzetlen terhelt áll, akinek a háta mögött nem minden esetben áll védő, aki a szükséges jogi felvilágosítást számára meg tudja adni. (17.30) Szükséges tehát, hogy neki – egyrészt a hátrányosabb helyzetéből adódóan, másrészt azért, me rt nem feltétlenül rendelkezik jogi képzettséggel – több jogot biztosítson az eljárás, mint a terhére megemelhető óvások esetén az állam javára, illetőleg a terhére elrendelhető perújítások esetén az állam javára. Nos, ebben a körben elvileg kérdéses néhán y rendelkezés a mostani előterjesztésben. Az előterjesztés négy területen korlátokat állít fel a törvényességi óváshoz képest – ez a négy terület a következő. Egyrészt: törvényességi óvást akárhány alkalommal elő lehetett terjeszteni – a mostani előterjesz tés szerint egy terhelt vagy egy védő egy alkalommal terjesztheti ezt elő. Újdonság, hogy az eddigi, időbeli korlát nélküli előterjesztési lehetőséget maximum egyéves előterjesztési határidővel korlátozza – kívánja korlátozni – az előterjesztés. Lényeges k ülönbség az is, hogy az előterjesztés alapján első fokon jogerőre emelkedett ítélettel szemben csak akkor van helye felülvizsgálati eljárásnak, ha a jogorvoslati lehetőséget kimerítették… Illetőleg elnézést: nyilván az első fokú döntés akkor jogerős, ha ni ncs jogorvoslati lehetőség, ellene akkor lehet felülvizsgálati kérelemmel élni, hogyha eljárási szabálysértés történt. Végül megszigorító rendelkezés az is, hogy az eddigi ingyenes törvényességi óvási kérelem és törvényességi eljárás helyett a mostani eljá rás költséghatással jár: a bűnügyi költséget az eredménytelen eljárásnál viselni kell.
