Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1199 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Erre figyelemmel ennek a tárgysorozati pontnak a tárgyalásá t is elhalasztom. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálat i eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat ált alános vitája. Az előterjesztést 6414es számon kapták kézhez. Megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pontok előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszte r: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérek arra lehetőséget, hogy az ezzel kapcsolatos és az ehhez szorosan kapcsolódó, a polgári perrendtartást és más – ehhez kapcsolódó – jogszabályokat módosító javaslat expozéját együttesen tartsam meg, mert a k ettő tárgyalása szorosan összefügg, és a bizottságokban is így foglaltak állást. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánynak az a rendelkezése, amely a Magyar Köztársaság független és demokratikus jogállami jellegét hangsúlyozza, természetesen ezen belül lényeg es elemként feltételezi a jogbiztonságot, a jogbiztonság pedig megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, működésük szempontjából pedig kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek. Ez a jogorvoslati rendszerre vetítve azt kívánja, hogy az eljárási szabál yoknak pontosan meg kell határozniuk, mikor támadható meg egy bírósági határozat fellebbezéssel, és a már jogerős határozat megtámadására vane – és milyen feltételek alapján – lehetőség. A tisztelt Országgyűlés előtt már többször elhangzott, hogy az eljár ási jogok – tehát mind a büntetőeljárási, mind a polgári eljárási jogok – módosítására, nagyobb terjedelmű módosítására irányuló munka hosszabb ideje folyik, a Kormány megfelelő előkészítését elrendelte. Az elkészült szabályozási koncepció is kilátásba hel yezte a törvényességi óvás helyébe lépő és a jogállamiságnak, valamint az európai normáknak jobban megfelelő új jogintézmény megteremtését. Ugyanakkor – önök által is ismert módon – az Alkotmánybíróság ez évi 9. számú határozatával ez é v december 31ével – helyesebben: jövő év január 1jével – szóló hatállyal, a törvényességi óvás jogintézményének alkotmányellenességét megállapítva, ennek az intézménynek a kiiktatását rendelte el a magyar jogorvoslati, illetőleg polgári és büntetőeljárás i rendszerből. Ennek megfelelően, a jogorvoslati rendszerek teljes körű átalakítását megelőzően, az Alkotmánybíróság által megszabott határidőn belül nyilván meg kell teremteni a törvényességi óvás helyébe lépő jogintézmény szabályait. Ennek hiányában az a helyzet alakulna ki – és ezt szeretnénk elkerülni – , amelyben egy alkotmánybírósági döntés netalán a jogkeresőknek kevesebb jogorvoslati lehetőséget biztosítana, mint amely korábban rendelkezésre állt, mert szeretném hangsúlyozni, hogy amikor az Alkotmány bíróság egy 40 éves jogintézményt fölszámolva, annak a nem kétségesen
