Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 20. kedd, az őszi ülésszak 16. napja - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
1160 A Kormány javaslatának értelmében ezze l nemcsak a bűnözők járnak így, hanem minden állampolgár láthatóvá válik. Ez egy transzparens, szuperracionális államnak a képét rajzolja elénk, amely a jakobinizmus legszebb rémálmaival vetekszik. Egyébként, gondolkodtam azon, tisztelt Ház, hogyan lehet a jakobinizmusra vonatkozó la grande terreur kifejezést jól magyarra fordítani. Ugyanis terrorral fordítani – ahogy szokták – helytelen, tekintettel, hogy a terreur kifejezés az mind magát a dolgot – amitől félünk – tartalmazza, mind magát a félelmet. Mivel eddig – gondolom – a kormánypártok nemzeti liberális frakciójának egyetértését sikerült kivívnom, most a népnemzeti áramlat elismerésére pályázom, amennyiben – elnök úr engedelmével – egy népies kifejezésre fogom lefordítani. Magyarul egy ilyen kifejezés van, amire le lehet fordítani, úgy hívják, hogy a "nagy frász". (Derültség.) Ez az, amit az ember érez ennek a törvényjavaslatnak az olvastán. Például a 2. §ban olvassuk a következőket. Az első szakaszban azt mondja: "A polgár, ha a törvény másként nem r endelkezik – mondja a törvényhozó, egyelőre még nem törvényhozó, csak javasló – jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását." Nem a polgárnak kellene, tisztelt Országgyűlés megengedni azt, hogy kiadjanak róla nyilvántartott adatokat? Itt egy olyan törvényről van szó, tisztelt Ház, amiben a joguralomnak a legalapvetőbb elve nem teljesült, az hogy a jogvélelem – a jogvélelem, nem jogvédelem, tisztelt gyorsírók, jogvélelem "l"lel – az állampolgár oldalán, és nem az állam oldalán van. Itt azt olv assuk a későbbiekben, ugyancsak a 2. cikkelyben, a (3) bekezdésben, hogy "Ha az eljáráshoz szükséges adat a polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak az azonosításra, 2) továbbá, ha a nyilvántartásból való közvetlen adatigény lés…" – ez mentesíti a polgárt a többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól. Megint a polgárt mentesíti az, hogy nem szerezhető be tőle az adat. A (4) bekezdés azt mondja, hogy "Az állami és önkormányzati szervek beszerezhetnek személyes adatokat nyil vántartásból, amelyek feladataik ellátásához okvetlenül szükségesek." Ez a kaucsukparagrafus tipikus példája, tisztelt Ház, amelynek egy ilyen törvényben kétség kívül nem szabad benne maradnia. (Közbeszólásra válaszolva.) Gumi! A 7. cikkelyben található e gy nagyon érdekes dolog, a következő. Azt mondja – a jegyző illetékességéről van itt szó, arról hogy a polgár adatait hogyan lehet nyilvántartani. A jegyző illetékességi körében két dolgot csinál – a (2) bekezdés c) pont – : ellátja a személyazonosító jel k iadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat. Ezt a törvénytervezetet egyébként elválasztja a személyazonosító igazolványtól; a d) viszont: ugyanezen személy, és szervezete, hivatala kiadja a személyazonosító iga zolványt. Ugyanez a hiba, ami másutt is található, a 9. §ban: az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó, remélem, hogy majd George Orwellről elnevezendő hivatal… (Derültség.) … hatáskörében van. A (2) bek. b) pontja szerint ez a hivatal képezi a sz emélyazonosító jelet. A g) pont szerint ugyanakkor elkülönítetten kezeli a polgár fényképét és aláírását tartalmazó igénylőlapot. És a h) pont: kezeli a központi archívumot. Mindkét paragrafusnak az a hibája, tisztelt Ház, hogy azokat az intézményen belüli falakat, amelyek biztosítanának bennünket a visszaéléssel szemben, nem építi fel. (12.30) Ez az intézményrendszer belülről is transzparens – mindenki transzparens, minden látható: nemcsak alsóneműnk, hanem belső szerveink is, belső állami szerveink is! (D erültség és taps.) Na már most ugye tovább lapozgatva ebben a kitűnő, mármint a politikai elemzés szempontjából kitűnő törvényjavaslatban, amely kétségkívül képet ad számunkra arról, hogy milyen tradíciók egyesülnek a jelenlegi keleteurópai és magyar korm ányzásban (Derültség.) itt a 13. cikkelyben, amelyről részletesebben szeretnék beszélni – de azt is megmondom miért, személyes kötelezettségem van e tekintetben – , itt benyújtottak a szabaddemokraták, dr. Hack Péter szabaddemokrata képviselő benyújtott mód osító javaslatot, e mellett szeretnék érvelni, a 13.