Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 19. hétfő, az őszi ülésszak 15. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
1080 törvény lehetőséget ad arra, hogy az adatok egy részét megszerezze. Miért a sietség, hiszen mindössze félnapos határidővel kérték az információkat, így még arra sem maradt idő, hogyha a törvényi rendelkezéseket megsértik, legalább a politikai legitimáció, a gazdasági kabinet döntése legyen a kezdeményezés mögött. Igaz, Szabó Tamás levelében a gazdasági kabinet nem létező döntésére hivatkozott. Az ügyn ek több tanulsága is van. Nem tudják az egyes kormányszervek ilyen súlyú kérdésben egyeztetni álláspontjukat, és itt is csak kapkodást tapasztalhatunk. A Kormány egyes tagjai még mindig nem értették meg, hogy nem tehetnek akármit, eljárásuknak vannak törvé nyi korlátai. Az ilyen kérés alkalmas a banki vezetők zsarolására, hiszen a kérés nem teljesítése esetén a következő vezetőválasztásnál a Kormány érvényesítheti tulajdonosi jogait, kezdeményezheti az engedetlenek felmentését. Kíváncsian várjuk, hogy akár a miniszterelnök úr, akár a gazdasági kabinet vezetője, akár a Bankfelügyelet felügyeletét ellátó miniszter kérdéseinkre mielőbb, a Parlament nyilvánossága előtt megnyugtató választ adjon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : K öszönöm. Szólni kíván Szabó Tamás miniszter úr. (Tirts Tamás: Mondjon le!) Napirend előtti felszólaló: Dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőházbeliek! (Tirts T amás: Halljuk!) Az utóbbi hét csemege eseményévé vált, hogy munkatársaim a bankprivatizációs munkálatok előkészítése során információkat kértek a részben állami tulajdonú bankok vezetőitől, és a FIDESZ, ezt sajátosan értelmezve, akcióba lépett. A bankok re ális helyzetének pontos ismerete elengedhetetlen a bankprivatizáció szélesebb értelemben vett előkészítése során. Az információk pontosságát és fő tartalmi elemeit a Kormány által elfogadott bankprivatizációs irányelvek rögzítik és tartalmazzák. Ez a kormá nyhatározat – mármint amelyik a bankprivatizációs stratégiáról szól – egyben előírja, hogy rendszeres tájékoztatást kell adni a Kormány számára a bankprivatizáció állásáról és előkészületeiről. Ez a kormánydöntés az alapja minden egyes tájékoztatásnak. 199 2. elejétől rendszeres konzultáció folyt az állami tulajdonú bankokkal a reális helyzetkép, a szükséges lépések és a bankprivatizáció előkészítése érdekében. A bankok helyzetére vonatkozó információk szükségesek ennek a stratégiának a végrehajtásához. A kü lönféle elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatban szükségesnek tartom a tartalmi kérdések és az ügy politikai kérdéseinek rögzítését és véleményem kifejtését. Először az ügy tartalmi kérdéseiről: Ezzel kapcsolatban először azt kell tisztázni, ami induló jel szóként felhozatott ebben az ügyben, mi a banktitok tartalma. A banktitok tartalma megvédeni az ügyfelet az információk harmadik személy általi jogtalan felhasználásától, amelyek akkor valósulhatnak meg, ha olyan használja fel őket, aki hátrányt okozhat az ügyfélnek, vagy a maga számára használhatja ki az ügyféllel kapcsolatos információt. Ezt a banktörvény 19. § (2) szakasza rögzíti. A banktitoktartás kötelezettsége tekintetében a törvény úgy szabályoz, hogy a banktitok köti a bank vezetését, a bank alkalm azottját és a tulajdonost ebben a kérdéskörben. Ebből következik, hogy a bankra, annak üzletmenetére, helyzetére vonatkozó információk a bank vezetése, alkalmazottjai és tulajdonosai előtt nem fedik le a banktitok fogalmát. De abban az esetben, ha tevékeny ségük során az ügyfélre vonatkozó információkhoz jutnak, úgy mind az alkalmazottat, mind a vezetőt, mind pedig a tulajdonost kötik a banktitok szabályai. Másodszor a kormányzat felelősségére szeretnék kitérni a bankokkal kapcsolatban. A bankokkal kapcsolat ban addig, amíg tulajdonosa részben a Kormány mint az állam képviselője, a bankokban sajátosan, de kettős felelőssége van. Nemcsak szabályozási és ellenőrzési funkciója van, amit egyik
