Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 19. hétfő, az őszi ülésszak 15. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1078 darabjának címére utalva, a lelkekben nem marad kő a kövön… Talán mondanom sem kell: az idős ember, akinek a szavára várok, a Magyar Köztársaság elnöke. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Önök, meghallgat ván most engem, joggal kérdezhetik, hol itt a rendkívüli ügy, ami szót kívánt. Azt felelem: semmi rendkívüli nem történt. Mondhatom úgy is: keleten ezekben a kérdésekben a helyzet lényegében változatlan. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Mécs Imre a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem tudtam megnyerni a frakcióm hozzájárulását, mert nem voltam itt… ELNÖK (Szabad György) : Akkor elnézését kérem… MÉCS IMRE (SZDSZ) … ezért kérem elnök urat, szavaztassa meg a Házat. Határozathozatal napirend előtti felszólalásról ELNÖK (Szabad György) : … szavazatot kell kérnünk a Háztól. Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatal következik. Kérem a táblát határozatho zatalra beállítani. Most kérem szavazatukat Mécs Imre meghallgatása kérdésében. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 224 szavazattal, 4 ellenében, 8 tartózkodás mellett meg kívánja hallgatni Mécs Imre napirend előtti felszólalását. Napirend előtti felszól aló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Barátaim! Délelőtt a 301es parcellában egy sírbeszentelésen voltam, és nem tudtam részt venni a frakcióülésen, ezért voltam kénytelen önökhöz fordulni, hogy megha llgassanak. A frakcióm minden bizonnyal támogatta volna – ezt a korrektség kedvéért hozzá kell tennem. Itt, a téren, Rákóczi Ferenc fejedelem szobra mellett 5060 fiatal egy szlavóniai tölgyfát – a legnemesebb tölgyfajták egyikét – ültetett el a ma hatvan esztendeje született Krassó György barátunk emlékére, aki – bármilyen hihetetlen – több mint másfél éve halott. Ha Krassó nevét megemlítjük, rögtön '56 jut eszünkbe, és nem lehet '56ról beszélni úgy, hogy Krassó Gyurkáról ne beszéljünk, hiszen már '56 elő tt megkezdte a forradalom szervezését: ő is azon fiatalok közé tartozott, akik tágítani próbálták a rendszer keretét, ezért kizárták a Közgazdaságtudományi Egyetemről. A forradalom alatt teljes energiával berobbant az eseményekbe, mindenütt ott volt, minde nkivel találkozott, ott volt a barikádokon, ott volt a Műegyetemen, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, és ott volt a forradalom leverése után az utóharcokban, a szervezkedésekben; ott volt november 15én a központi munkástanács megszervezésénél, és végezte a dolgát, egészen addig, amíg '57ben be nem csukták velünk együtt. Tíz évre ítélték. A börtönben is tartotta társaiban a lelket, és amikor '63ban hazakerültünk, akkor ő tovább folytatta, mintha mi se történt volna. Azonnal magára vonta a rendőrség figyel mét: élete végéig megfigyelték, ellenőrizték, és egyike volt azoknak, akik a leghatározottabban a forradalom szellemét éltették; nem törődött azzal, hogy követik, hogy rendőrhatósági őrizet alá helyezik, hogy nem mehet el a lakásából. Folyóiratokat szerkes ztett és adott ki illegálisan, elősegítette, hogy a forradalomról ismertetők szülessenek. Ő volt az első, aki meg merte tenni, hogy Magyarországról közvetlenül tudósította a
