Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
1062 képviselő nem ért egyet a Legfelsőbb Bírósá g döntésével. Nem kívánom a neveket megnevezni, nem kívánom szó szerint idézni a felszólalásokat, csak a lényegükre szeretnék rámutatni. Az első felszólalás, az, hogy az Országgyűlés formálisan határozatot nem hozhat, alapjaiban téves. A formális határozat hozatal itt nem azt jelenti, hogy az Országgyűlés esetleg a saját jogkörét lejáratná, hanem azt jelenti, hogy csak abban a kérdésben foglalhat állást, ami őrá tartozik. Ez alapvető alkotmányossági szemlélet. A Montesquieu óta ismert megosztott hatalmi stru ktúrában, amelynek megfelelnek általában a demokratikus parlamentek, a demokratikus államok, nem juthat eszébe valakinek az, hogy a Parlamentnek korlátlan hatalma legyen. Ez a korlátlan hatalmi szemlélet azoknak az alkotmányoknak a sajátossága, amelyeknek a gondolkodásmódja sajnos köztünk van most is. (18.10) Ezek az alkotmányok a Sztálin, illetve Buharin által meghatározott és egységes hatalmi szemléleten alapuló alkotmányoknak felelnek meg. Ennek a keretében szó lehetett arról, hogy például még nem is oly an régen interpellálni lehetett konkrét polgári perben a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és ezzel be lehetett avatkozni a bíróság joghatóságába, de konkrétan kétségbe lehet vonni egyéb hatalmi ágak jogosultságát is. A jelenlegi, demokratikus parlament nem így működik. Éppen ezért, hogyha egy ilyen kérdés fölvetődik, hogy az Országgyűlés formálisan szavaz – igen, az Országgyűlés formálisan szavaz ebben a kérdésben arról, hogy a mandátumvizsgáló bizottság a jelentését a törvénynek megfelelően terjesztette elő. De semmi másról! Ha bárki úgy gondolja, hogy itt ellene lehet szavazni a választópolgárok akaratának, a bírósági döntéseknek, az alapvető alkotmányossági kérdésekben téved. Éppen ezért szükséges formailag a döntés meghozatala, szükséges azért, mert jelenleg az ügyrendi bizottságnak egy állásfoglalása irányítja – az Országgyűlés megerősítésével együtt, természetesen – az Országgyűlés tevékenységét. Ez az állásfoglalás lehetővé teszi azt, hogy megválasztott képviselő akkor, amikor erre lehetősége nyílik – tehát a mandátumának az igazolása megtörtént – , ne végezhesse országgyűlési képviselői tevékenységét. Ezt a lehetőséget sürgősen meg kell szüntetni. De szükséges azért is, hogy világossá váljék, az Országgyűlés milyen körben dönthet: csak abban a körben, hogy a mandátumvizsgáló bizottság jelentése pontosan rögzítie azokat a feltételeket, amelyek elégségesek egy mandátum igazolásához. Ilyen előzmények után – azért, hogy többé ilyen terméketlen, a Parlament tekintélyét lejárató vita, mint ami az elmúlt két évben a Parlamentben előfordult, többé meg ne ismétlődhessék – be kell jelentenem, hogy mi mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy az Aváltozat szerinti kiegészítés kerüljön be a Házszabályba, és nem látjuk lehetőségét annak, hogy megszavazzunk olyan javaslatot, amelyik a hasonló ügyrendi vitákra, a hasonló lejáratásokra a továbbiakban is lehetőséget biztosítson. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Pótolnom kell: meg kell kérdeznem az alkotmányügyi bizott ság elnökét… Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke Nem állítunk előadót, hanem én… ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Nem állítanak előadót, maga az elnök úr kíván szólni. Megadom a szót. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
