Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
98 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság a 6249es számú együtes jelentésben jelezte, hogy a részletes vitában nem kíván előadót állítani. Most megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni. Kérem, jelezzék. Igen. Megadom a szót dr. Lotz Károly képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Lotz Károly (SZDSZ) LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslathoz, akárcsak a tartós állami tulajdonban lévő vagyon törvényjavaslathoz egy módosító csomagot készítettünk, és Eörsi Mátyás, Palotás János és Soós Károly Attila képviselőtársammal több törvényjavaslat több lényeges pontján kíséreltünk meg változtatásokat és módosításokat javasolni. Ezek közül néhányat szeretnék ismertetni, amelyeket fontosnak tartunk. Az első, ami az 5. §t illette: egy esetleges alkotmánysértést kívántunk kiküszöbölni, amennyiben az 5. §ból az Országgyűlés szót javasoltuk elhagyni. A jelenlegi szövegezés ugyanis korlátozná az Országgyűlés törvényalkotói jogkörét, ami kifejezetten alkotmányellenes. Az Országgyűlés ugyanis az általa megalkotott törvénytől később bármikor eltérhet, azt kiegészítheti, vagy hatályon kívül helye zheti. Itt arról az esetről van szó, amely szerint az Országgyűlés határozatban bízná meg a Vagyonügynökséget az állami vagyonnal kapcsolatos konkrét feladattal. Az országyűlési határozat azonban nem minősül jogszabálynak, azaz ha feltétlenül nevesíteni ak arjuk az Országgyűlés ez irányú jogát, akkor a következő szövegezést javasoltuk: "Az Országgyűlés határozatban, illetve a Kormány rendeletileg megbízhatja a Vagyonügynökséget az állami vagyonnal kapcsolatos további olyan feladatokkal is, amelyek e törvényb en foglalt célokkal nem ellentétesek." Módosító javaslatként kívántuk a 6. § (2) bekezdésének elhagyását, és erre nyomatékkal szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, igen nagy vita alakult ki ezzel kapcsolatban a bizottságban. Legalább 45 módosító variációról tárgyalt maga a bizottság is, végül azonban érdemi változtatás e téren nem valósult meg. Az eredeti szöveg úgy hangzik: "Az Igazgatótanács döntését megelőzően a Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke a döntéshozatali eljárás egyidejű felfügg esztése mellett kérheti, hogy a privatizációért felelős miniszter az adott ügyben állásfoglalásért a Kormányhoz forduljon". Mi úgy érezzük – és mint ahogyan a bizottsági ülésen szintén sokan úgy érezték – , hogy ez a lehetőség – mármint az, hogy a Kormány a döntéshozatali eljárás egyidejű felfüggesztésével akár rendszeresen beavatkozhat a privatizáció menetébe – , ez súlyosan veszélyeztetné a folyamatok eredményességét, és bizalmatlanságot kelt a kül- és belföldi befektetőben. A privatizáció egyik felelős sza kemberével is a napokban tárgyaltam, aki lényegében ugyanígy látja ezt. Tehát nem tanácsolja ennek a paragrafusnak a bennhagyását. Roppant veszélyesnek tartja. A fennálló rendelkezések értelmében a Kormány egyébként sem utasíthatja az ÁVÜ igazgatótanácsát. A legfontosabb azonban, hogy ebben a törvényjavaslatban megfelelő biztosítékok vannak elhelyezve, hiszen az állami vagyon értékesítése szigorú, kötött pályázati rendszer útján történik. Ezzel a törvényjavaslat 4 paragrafusban három oldalon keresztül igen részletesen foglalkozik. Ha az ÁVÜ betartja ezt az igen meghatározott, kötött pályázati rendszert, akkor semmi értelme nincs, hogy ez a bekezedés bennemaradjon, kifejezetten privatizációellenesnek, és még egyszer mondom, a külföldi és belföldi befektetőkbe n bizalmatlanságot keltő intézkedésről van szó. Erre egyszerűen nincs szükség. Tehát javasoltuk, és még egyszer nyomatékosan szeretném javasolni képviselőtársaimnak, hogy járuljanak hozzá, hogy ez ilyen módon ne kerüljön be a végső törvénybe. Módosító java slatként szerepeltettük a 15. §nak, amely az egyik kulcsparagrafusa a törvényjavaslatnak, amely a privatizációs bevételekkel foglalkozik. Egyrészt javasoltuk elhagyni a 15. § (1) bekezdéséből az "éves költségvetési törvény rendelkezéseivel összhangban" ki fejezést.
