Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
63 Képtelen vagyok belátni olyan törvénymódosítási javaslat ésszerűségét, amely olyan törvényre vonatkozna, amelynek tárgyában az Alkotmánybíróság éppen eljár. Ami a kérdéseket illeti: Az elsőhöz: azt a tisztelt képviselő urak is koncedálják, hogy itt elősorban egy elvi jogértelmezési kérdésről van szó. Ehhez igazodott az iratbeszerzési buzgalmam, amely az Országgyűlés és az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság megfelelő ülésnapjaira szóló jegyzőkönyvek beszerzésére irányult, továbbá az Alkotmánybíróság főtitkára hivatalos tájékoztatására. A második kérdésre a válaszom az, hogy: nem. A harmadik kérdésre adott válasz a 2. alatti válaszból köv etkezik. Kérem a tisztelt képviselő urakat és a tisztelt Országgyűlést, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae… (Közbeszólások.) Jaj, bocsánat… Képviselői vi szonválasz következik. Kérem Áder Jánost, viszonválaszát tegye meg. ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Szeretnék élni a viszonválasz jogával, Elnök Úr. Mindjárt mondom a döntést is természetesen, és utána fogom az indokokat mondani. Nem fogadom el a legfőbb ügyész úr válaszát a következő indokok alapján.: A legfőbb ügyész úr válaszában óvatosan és ügyesen megkerülte az alapkérdést, éspedig hogy abban a kérdésben állást foglaljon, hogy az igazságügyminiszter eljárása törvénysértő volt az adott ügyben, az egyedi kine vezési aktus tekintetében – avagy sem. (16.00) Az eredeti kérésünk és indítványunk is erre irányult, erre sem a levélben nem válaszolt a legfőbb ügyész úr, sem pedig most az interpellációra adott válaszban. Na most, ugye az ügyészségről szóló törvény alapj án, hogy ha valaki törvénysértéssel vádolja meg azt a szervet, amellyel szemben egyébként jogosult a legfőbb ügyész eljárni, akkor azt hiszem, hogy az ügyész, illetve a legfőbb ügyész úr kétféle választ adhat. Vagy azt mondja, hogy nem volt megalapozott a mi indítványunk, tehát nem történt törvénysértés; úgy találja, hogy nem történt törvénysértés, ezért nem ad helyt a mi javaslatunknak; vagy azt mondja, hogy törvénysértés történt, és ezért valamilyen lépésre rászánja magát, óvást nyújt be. Ez a két lehetős ége van az ügyészi törvény alapján. Az, hogy passzoljon, hogy hallgasson, és egy másik szervezet, jelen esetben az Alkotmánybíróság döntésére várjon, ilyen lehetőséget a törvény a legfőbb ügyész úr számára nem biztosít. Van még egy lehetőség is természetes en, hogy saját maga törvénykezdeményezéssel éljen, jelen esetben a parlamentnél. Azt hiszem, hogy az nem meggyőző érv, hogy a képviselők is, így jelen esetben jómagam és Szájer József is rendelkezik törvénykezdeményezési joggal, de azt gondolom, hogy egy t örvénymódosításnak a kezdeményezésénél sokkal nagyobb súllyal szerepel az, hogyha a legfőbb ügyész maga emel kifogást egy adott törvény rendelkezéseivel szemben, mintha egy ellenzéki képviselő, ami már önmagában averziókat vált ki. A törvénysértés tényének megítélése tehát nem függ és nem is függhet az Alkotmánybíróságnak az esetleges majdani döntésétől. A másik, ami problémaként jelentkezik. Az Alkotmánybíróságot ebben az eljárásban semmiféle határidő nem köti. Meglehetősen régóta ott van ez a beadvány, és nemcsak a mi beadványunk, hanem mások beadványa. Nem tudjuk pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mikor foglal ebben a kérdésben állást, ugyanakkor meglehetősen elhúzódó, hét hónapig tartó kinevezési eljárásról van szó. Nem szerencsés, hogy esetleg egy törvé nysértő rendelkezés alapján folyik a kinevezési eljárás. Ebből
