Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
57 Arra a kérdésére vonatkozóan, hogy kikre vonatkozik: természetesen a közalkalmazottakra vonatkozik. Ami a jogszerzés feltételeit illeti: természetesen azokra vonatkozik, akik a törvényben meghatározott 25, 30, illetőleg 40 évet ténylegesen közalkalmazotti jogviszonyban töltik, ez alól egy könnyítés van, éppen az ön által is példálózó jelleggel említett öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén, ha nem adott a 20, 25, 30 vagy 40 év , akkor 5 évvel előbb elismerhető az adott időtartam. Nem osztom azt az aggályát sem, hogy a nemek között itt valamiféle differenciáltság lenne, vagy hátrányos megkülönböztetés. Az állapot kérdése, hogy a nők ma Magyarországon 55 évesen, a férfiak 60 évese n mennek nyugdíjba. Én azt hiszem, hogy azért a 40 évet kivenni a jubileumi jutalom időtartamából, mert adott esetben egy 55 éves nő ezt nem érheti el, vagy általában nem valószínű, hogy eléri, éppen ez lenne a diszkrimináció a lényegesen hosszabb időt köz alkalmazotti viszonyban töltőkkel szemben. E vonatkozásban én azt gondolom, hogy a törvény nem támadható. Ami a második kérdését illeti: nevezetesen az illetmény, illetőleg a finanszírozás alapját mi képezheti a jubileumi jutalomnál? Én azt gondolom, hogy ez nem egy új kérdés, hiszen a jubileumi jutalom eddig is létezett, eddig is volt pénzügyi forrása és alapja, ami nem volt más, mint az intézmények megtervezett béralapja. Változatlanul ebben a béralapban gondolkodunk a továbbiakban is, ami a jubileumi jut alom finanszírozhatóságát illeti. A harmadik kérdés vonatkozásában, ami a politikai közhangulattal kapcsolatos esetleges aggályaimra utal, az illetményelőmenetellel kapcsolatosan: szeretném nagyon határozottan leszögezni azt, hogy szó nincs arról képvisel ő úr, hogy a szándékaink milyenek, illetőleg a hozzáállásunk milyen ehhez az illetményelőmeneteli rendszerhez, illetőleg ahhoz, hogy ezt kötelezően 94. január 1jétől kell alkalmazni. Ez nem elhatározás és szándék kérdése, hanem a rendelkezésre álló anyag i eszközök reális számbavétele. Ha nem ezt tettük volna, véleményem szerint az lenne kalandorpolitika, és véleményem szerint az anyagi lehetőségeinket messze meghaladó, végrehajtásában keresztülvihetetlen jogszabályi normák beépítése válthatna ki olyanfajt a politikai közhangulatot, illetőleg indulatgerjesztést, amire ön volt szíves utalni. Én azt gondolom tehát, hogy kérdéseire adott ténybeli válaszaim alapján válaszom elfogadható. Ebben bízva kérem önöket, hogy a választ fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps .) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszter úr válaszát? TOMPA SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Miniszter Úr! Bár ön válaszában elismerte azt, hogy ténylegesen a három törvény tárgyalása során a közalkalmazotti jo gállásról szóló törvény szenvedte meg azt a csúszást, ami még korábban is, a két korábbi törvény tárgyalásakor már keletkezett, és emiatt ténylegesen rövid idő állt rendelkezésre, azonban szeretném jelezni, hogy július 1jével, amikor vélhetően az ön ígére tére alapozva megjelennek ezek a bizonyos kormányrendeletek, borzasztó kevés idő áll a különböző munkahelyi vezetések számára, hogy feldolgozzák azokat a rendeleteket, és például csak egy dologra szeretnék utalni: a pedagógusoknál a szabadság kérdése. Előf ordulhat, hogy eltérő szabadság adódik a korábbi törvények, illetve az új közalkalmazotti törvény alapján számított szabadság között, és nem mindegy, hogy az a pedagógus, aki mondjuk július 1jétől szabadságra megy, mennyi szabadsággal számolhat. Tehát már itt érzek egy nagyon komoly hátrányt, és még ön mindig csak ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy meg fog jelenni, július 1jéig – szeretném emlékeztetni önt, hogy – jó két hét, bő két hét áll rendelkezésre, tehát meg fog jelenni, és mindez idő áll a munka helyek vezetői számára rendelkezésre, hogy feldolgozzák ezeket az információkat. És ezenkívül egy sor olyan rendelkezése van a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, amely a miniszterek, illetve a Kormány feladatait írja elő különféle jogszabályok megalkotására. Azt hiszem tehát, hogy itt jócskán lesz munka, és én úgy gondolom, hogy ebben a minisztérium is benne van, hogy még ezek mind ez idáig nem váltak ismertté, és nem jutottak el az érintettekhez.
