Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Kérdések: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ILKEI CSABA, DR. (független)
41 magyarok a teljes árat ki tudják fizetni. Valószínű, hogy az esetek többségében nem, hiszen ez a kérdés igazi lényege. Ezért úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárok és karitatív szervezetek, alapítványok támogatásának elsőso rban erre kéne irányulnia, hogy a létfontosságú gyógyszerek teljes áron történő megvásárlásához a szomszédos országokban élő magyaroknak a szükséges anyagi támogatást megadják. A Népjóléti Minisztérium részben anyagilag, részben pedig egyéb módon maga is t ámogat szeretetszolgálatokat és alapítványokat, ilyen például a Segítő Jog, amelyek többek között a szomszédos országokban élő magyarok egészségügyi ellátását segítik elő. Ezenkívül igyekszünk a külföldről Magyarország részére felajánlott segítség egy rész ét is a külföldön élő magyarok egészségügyi ellátásának javítására fordítani. Ezenkívül nemcsak magyarországi ellátásukat támogatjuk, hanem például a szomszédos országokban élő orvosok magyarországi továbbképzését is, valamint a szomszédos országok magyarl akta területeinek egészségügyi fejlesztésében is igyekszünk segítségre lenni. A Kormány a jövőben is mindent megtesz részben közvetlen anyagi támogatásban, részben az említett alapítványokkal, de a költségvetés megvitatásánál nyilvánvalóan hasznos, hogyha a Parlament erre is gondolni fog. A szomszédos országokban élő magyarok egészségügyi ellátása tehát egy akkora problémát jelent, amelynek a lényege az, hogy a járulékbefizetés és a kifizetések egyensúlyát képes lehet felborítani. Emlékezetemben élénken él a magyar lakosságnak mind az erdélyi, mind a horvátországi események kapcsán megnyilvánuló nagy segítőkészsége. Én azt hiszem, hogy ez ad erőt a karitatív szervezeteknek, és ez teszi lehetővé a szerveződés átütőképesebbé tételét. És egy személyes megjegyzé s. Bízom abban, hogy új munkakörömben is tudom egyengetni ezeknek a vázolt feladatoknak az útját. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ilkei Csaba független képviselő úr kérdést kíván feltenni a közleked ési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "A közúti járművezetők utánképzéséről mint kettős büntetésről, avagy az oktatás díjai nem igazodnak az élethez" címmel. Ilkei Csaba képviselő urat illeti a szó. (14.20) Kérdés: Dr. Ilkei Csaba (független) – a közleke dési, hírközlési és vízügyi miniszterhez – "A közúti járművezetők utánképzéséről mint kettős büntetésről, avagy az oktatás díjai nem igazodnak az élethez" címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A közúti közlek edésről szóló 1988. évi I. törvény szerint utánképzésre kell kötelezni azokat a gépjárművezetőket, akiknek vezetői engedélyét visszavonták közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, illetve azokat, akik sorozatosan megszegték a közúti előírásokat és ezért a szabálysértési hatóság határozattal többször megbírságolta őket. A törvény végrehajtási utasítása akkor az utánképzésről nem szólt. Pótolta ezt az 1939/1991. számú kormányrendelet. Eszerint a rendőrhatóság által már megbüntetett gépjárművezetőne k, tehát akit 5000 – 10 000 forinttal a rendőrhatóság már megbírságolt, és esetlegesen, vagy bevonták néhány hónapra a jogosítványát, jelentkeznie kell a területi közlekedési felügyeletnél, ahol 60 napon belül utánképzésben vesz részt. Ez két részből áll. Ú gynevezett feltáró foglalkozásokból, melyek díja 1675 forinttól 4755 forintig terjedhet, és különböző programokból, melyek elméleti és gyakorlati foglalkozásokból állnak, részben vizsgakényszerrel, ezek befizetendő utánképzési díja 3500 forinttól 30 050 fo rintig terjedhet. Tehát a rendőri büntetésen túl összesen 30 – 35 ezer forintot is fizethet valaki könnyen. Az utánképzési foglalkozások egy órájának díja elméleti ismereteknél ötszöröse a közúti járművezetői
