Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
31 beoszt ású hivatalnokoknak a havi jövedelmét. Nem haladta meg hosszú időn keresztül. Az elmúlt hónapokban ebben az ügyben jelentős fordulat állt be, a képviselői tiszteletdíjak emelésével jócskán megváltozott ez a koncepció. Ez a díjemelés reagálás volt a két év tapasztalatára, arra a tapasztalatra, hogy ma a magyar Országgyűlés képviselőinek több mint kétharmada – ha jól ismerem az aktuális adatokat – bizottságokba is eljár, és így tevékenységét alapvetően főállású képviselőként látja el. Ez volt az egyik fordula t, amely a két évvel ezelőtti döntéshez képest bekövetkezett. A másik fordulat, amelyre szintén tekintettel kell lennünk, egy sokkal hangsúlyozottabb és sokkal fontosabb fordulat, a vagyontörvényeknek, vagy némi eufémizmussal a privatizációs törvénycsomagn ak nevezett törvénycsomag vitájánál ez nyilvánvalóvá vált, hogy az MDF eredeti programjához képest is és a kormányzat eredeti elképzeléseihez képest is jelentősen változott az a felfogás, hogy mennyi, mekkora legyen az állami tulajdon szerepe a magyar gazd aságban. Ezek a törvényjavaslatok, amiket most tárgyalunk, az eredeti elképzelésekhez képest jóval szélesebb körre vonják az állami tulajdon körét, ezért szólnunk kell arról, hogy ez az állami tulajdoni és ez az állami gazdasági szféra hogyan viszonyul a p olitikai szférához. A korábbi rendszerben ez nem volt gond, hiszen a korábbi elméletek tagadták a gazdaság és a politika elválasztását, és úgy ítélték meg, hogy az állam és a politika a gazdaság minden területén jelen van, és az állami tulajdonban mint pol itikai tényező is jelen van az állam. Ezzel szemben a mostani elképzelések arra irányulnak, hogy az állami tulajdon tisztán tulajdonosi magatartásokat feltételez, tehát az állam tisztán mint tulajdonos, és nem mint politikai hatalom vesz részt a gazdaság t erületén. Ebben a helyzetben kell reagálnunk arra a tényre, hogy a hatályos összeférhetetlenségi szabályok nem zárják ki országgyűlési képviselőknek, illetőleg politikusoknak a gazdasági pozíció elfoglalását. Ez azért rendkívül veszélyes, mert láthatjuk az t, éppen a mai Magyar Hírlapban is arra hivatkozik az egyik államtitkár, hogy bizonyos konfliktusok – az államtitkár, Kajdi József szerint – azért állnak elő, mert a jogi szabályozás nem megfelelő, és ha jól értem az interjút, és jól rögzíti a cikk a nyila tkozónak a mondatait, akkor például az a helyzet, hogy büntetett előéletű személy szóba került bizonyos felelős pozícióba. Ez azért zavaros helyzet, mert a hatályos magyar jogi szabályozás ezt nem zárja ki. Na most nyilvánvaló, hogy egy fejlett demokráciáb an nem a hatályos jogi szabályozásnak kell kizárni azt, hogy halálos gázolást elkövető személy nagykövet vagy miniszter legyen, hanem a politikai gyakorlat zárja ki. Sajnos, éppen ez a nyilatkozat is tükrözi, hogy a mi politikai gyakorlatunk nem politikai morál iránt kiált, hanem jogi szabályozás iránt kiált. Ami szabályozás nélkül elképzelhetetlen bizonyos fejlett demokráciákban, az nálunk szabályozás nélkül jogszerűnek tartatik, és ezért gyakorolható is. Ezért tartjuk mi azt fontosnak, hogy szabályozás sz ülessen a képviselői jogállás és a gazdasági pozíciók elválasztására. Tehát hogy a képviselő ne legyen gazdasági hatalom része; látom, Varga képviselő úr ettől nagyon felindul. Ezen nem kellene ennyire idegesnek lenni, mert szerintem ez egy jól működő rend szert feltételezhetne, és a bizottság ülésén a Varga képviselő úr előtt ülő képviselők egyetértettek ezzel a szabályozással, bár igyekeznek most elugrani onnan, de ettől még egyetértett Tóth Tihamér is és Kutrucz Katalin is abban, hogy erre a szabályozásra szükség van, és ezt a szabályozást meg kell alkotni. Csakhogy az a kérdés… sőt, még Kutrucz Katalin azt is mondta, hogy sokkal szélesebb körben kell megalkotni, mint ahogy mi ezt elképzeltük. Ennek én örülök, és legyen sokkal szélesebb kör. Ebben az SZDSZ nem lesz akadálya a törvényalkotásnak. Csakhogy tisztelt képviselőtársaim, ahogy az előttem szóló képviselőtársam elmondta, ha most nem születik törvény ezeknek a privatizációs – nem tudom, miért lett ennek az államosítási törvénycsomagnak a neve privatiz ációs törvénycsomag, de – privatizációs törvények kapcsán nem születik meg ez a megoldás, akkor őszre, illetőleg szeptember végére, mire újra szóba kerülne ez az ügy, addigra itt olyan helyzetek jönnek létre, olyan szerzett jogok jönnek létre mindenféle ga zdasági pozíciókban, ami csökkenti, vagy esetleg lehetetlenné teszi a megállapodást.
