Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 23. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
294 A módos ító javaslat elhagyni javasolta a gazdasági bizottság törvényjavaslatának azt a részét, amelyik az árverés helyett a megegyezést is lehetővé tette volna, azonban szerencsére a mai gazdasági bizottsági ülésen ez a megoldás visszakerült a törvénybe, méghozzá olyan módon, hogy azt az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be és a gazdasági biztottság is támogatta. Rendkívül súlyos aggályokat vet föl azonban az a probléma, hogy a gazdasági bizottság által benyújtott törvényjavaslattal szemben a módosító javaslat elh agyni kívánja azt a rendelkezést, miszerint a kárpótlási jegy névértéke e törvény alkalmazásában a címletenként meghatározott értékkel legyen azonos. A probléma abból adódik, hogy a kárpótlási törvény úgy fogalmazott, hogy a kárpótlási jegy névértékben has ználható fel önkormányzati tulajdonú tárgy megvásárlására, illetve állami tulajdonban álló dolog megvásárlására, de nem határozta meg, hogy milyen mértékben használható fel a termőföld megszerzésére. A kárpótlási jegy névértéke a kárpótlási törvény szerint a jegybanki alapkamat 75%ával növekedik havonként, és ezt havonként közzé is teszik. Magyarán, miközben egy adott földmennyiség áll rendelkezésre a kárpótlási igények kielégítésére, ezzel szemben van egy növekvő mennyiségű kárpótlási igény forintösszegbe n meghatározva, hiszen a kárpótlási jegy névértéke hónapról hónapra növekszik. Ebből fakad az a gond, hogyha egy szélsőséges esetet elképzelünk, például hiperinfláció zajlik le, a többmilliószorosára növekedik az infláció a jelenlegi mértékénél, abban az e setben a kárpótlási jegy értéke is óriási mennyiségben fog megnövekedni, azonban továbbra is minimálisan 500 forint/aranykorona értékben ez a jegy vételi jogot fog jelenteni egy adott, nem növekedő mennyiségű földterületre. Ebből a következő problémák adód hatnak. Talán a legsúlyosabb – amit a kárpótlásra jogosultak oldaláról kell megfogalmazni – , hogy abban az esetben, ha az 500 forint/aranykorona minimálár megmarad, viszont hatalmasra növekszik a kárpótlási igény, akkor abban az esetben is, hogyha az össze s termőföldterületet meg akarják a kárpótlásra jogosultak vásárolni, csak egy nagyon alacsony ár alakulhat ki, vélhetően ez az ár mélyen az 500 forint/aranykorona alatt alakulna ki, amit viszont a törvényjavaslat nem engedne meg, magyarán, ilyen módon korl átozná a megszerezhető földtulajdonnak a nagyságát, és nagyon sok kárpótlásra jogosultat a kárpótlási földtulajdon megszerzéséről eleve ki is zárna. A másik oldal inkább a szövetkezetek oldaláról vizsgálandó meg, illetve a másik probléma, ez pedig abban ál l, hogy könnyen elképzelhető: a kárpótlásra jogosultaknak csak egy töredéke fog földtulajdon megszerzése érdekében az árveréseken megjelenni. Feltételezzünk mondjuk egy olyan esetet, hogy ezer aranykorona mennyiségű kárpótlási földalapra egyetlen egy szemé ly jelenik meg árverezési szándékkal, egy olyan személy, akitől valamikor pár hektár földet vettek el, és ez után kapott kárpótlási jegyeket. Ezeknek a kárpótlási jegyeknek az értéke ebben a szélsőségesen magas inflációs helyzetben olyan nagyra növekedne, hogy az egykor pár hektárra rúgó földterületéhez cserébe most akár ezt az ezerhektáros földterületet is meg tudná szerezni, hiszen ezt a törvényjavaslat számára lehetővé tenné. Ezért a gazdasági bizottság ülésén, illetve a gazdasági és az alkotmányügyi biz ottság közös ülésén megfogalmaztam egy olyan javaslatot, hogy a kárpótlási jegy névértéke termőföldtulajdon megszerzése esetében legyen egyenlő a címletként meghatározott összeggel, mert ez a megoldás ezeket a problémákat elkerülné, és megítélésem szerint alkotmányjogi szempontból is sokkal tisztességesebb helyzetet teremtene, mint amilyen a jelenlegi. Sajnos a gazdasági bizottság ezt a javaslatomat nem támogatta. Megítélésem szerint azért nem támogatta, mert a képviselőtársak igen nagy számban nem értették meg ennek a javaslatnak a közgazdasági lényegét, viszont a kormányzat jelen lévő képviselői támogatták a javaslatot, és szerencsére az alkotmányügyi bizottság is állást foglalt mellette, így az alkotmányügyi bizottság benyújtotta ezt a javaslatot, tehát e rről szavazhatunk is, és kérem a képviselőtársakat, hogy ezt majd szavazzák meg. A Kisgazdapárt kezdeményezésére megoldódott az a gond is, amelyik az árverések kikerülésével kapcsolatban fogalmazódott meg. A Kisgazdapárt tegnapi frakcióülésén úgy határozot t tudtommal, hogy csak abban az esetben tudja a törvényjavaslatot támogatni, hogyha az árverés helyett a
