Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
27 Azok az érvek ugyan részben jogosak lehetnek, amiket a bizottsági ülésen is elmondtak képviselőtársak, nevezetesen, hogy itt sok esetben olyan operatív döntésekről van szó, amelyeknek a parlamenti munka miatti meghosszabbodása hátrányosan érintheti a gazda ságot és a vállalatokat. Ezt én részben el tudom fogadni, ámbár még mindig lehetőség van arra, hogy egy ilyen kérdésben, pontosan azért, hogy a Parlament valahogy belekerüljön a döntéshozatalba, a Kormány kivételes és sürgős tárgyalást kérjen, ami viszont a Parlament döntéshozatali menetét lerövidíti oly mértékben, ahogy az államigazgatásban ez szokásos vagy a gazdaságban elfogadható. Tehát én arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák Rott Nándornak és Dragon Pálnak idevonatkozó módosító indítványait. A harmadik kérdés a reorganizáció kérdése. A reorganizáció a törvényjavaslat – az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat – esetében fogalmazódik meg, és azt mondja ki, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság a rendelkezésére áll ó pénzeszközökkel, illetőleg jogosítványaival – hiszen tudjuk, hogy hitelt is vehetnek fel, ami más oldalról rendkívül problémás, de erre most nem szeretnék kitérni, tehát a rendelkezésükre álló gazdaságpolitikai és pénzeszközökkel – saját hatáskörben vége zhessen a vállalataik között reorganizációt. A reorganizáció azt jelenti – ugye, ez egy használatos szakszó, röviden azt jelenti – , hogy egy rossz vállalati struktúrát, a rossz termékszerkezetet különböző tőkeinjekciókkal és nyilván költségeket vonzó átala kításokkal piaci szempontból versenyképessé teszünk. Azt hiszem, hogy ez a tevékenység kizárólag piaci körülmények között végezhető, piaci feltételek mellett. Túl azon, hogy egyébként a reorganizáció maga egy rendkívül jövedelmező tevékenység piacgazdaságo kban, és tudjuk, hogy nagyon jelentős menedzserek és üzletemberek vagy vagyonok jöttek létre ezen tevékenység folytán. Gondoljunk csak Bernard Tapire, az Olimpique Marseille milliárdos tulajdonosára, aki hasonló tevékenységi körrel foglalkozik elsősorban. Azonban hozzá kell tenni, hogy ezt vállalkozó, illetőleg olyan ember, aki saját vagyonát vagy saját pénzét kockáztatja, meg tudja tenni, ugyanakkor bürokratikus jellegű, bürokratikus működést mutató állami holdingok erre a reorganizációra rendkívül nehezen képesek. Itt a francia példákat lehetne megemlíteni, hogy milyen hosszú idő és milyen mérhetetlen mennyiségű tőke volt ahhoz szükséges, hogy az állami kézben lévő francia számítógépgyártás vagy a járműipar esetében reorganizációt hajtsanak végre, amelynek az eredményéről még most sem lehetünk meggyőződve, pedig elmondható, hogy Franciaországban sokkal régebb óta piaci körülmények között dolgoznak a bürokraták is és a hivatalok is. Tehát én azt hiszem, hogy a reorganizációt nem szabadna csak olyan formában megengedni az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak, hogy biztosítékunk legyen arra, hogy ezek a vagyonok, ezek a tőkék piaci döntések alapján piaci viszonyok között mozogjanak, ezért én javaslom, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak ezt a jog osítványát vegye a Parlament el. A negyedik kérdés a Vagyonkezelő Részvénytársaság és az Állami Vagyonügynökség által vállalt kötelezettségek, garanciák. Ehhez – érdekes módon – több képviselő is nyújtott be módosító indítványt. Én szeretném kiemelni Becke r Pálnak az 5753as számon benyújtott módosító indítványát, ami a következőképpen szól, nagyon fontos gondolatot fogalmaz meg: A részvénytársaság a költségvetést érintő döntéseit megelőzően köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni. Miről is van szó, illetőleg mire utal ez a módosító indítvány? Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság hiteleket vehet fel. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság olyan döntéseket hozhat, amelyek az állami költségvetést, az állami költségvetés meghatározottságát, dete rminációját alapvetően érintik hosszú távon. Mégpedig nagyon jelentős nagyságrendben. Ez egyébként vonatkozik az Állami Vagyonügynökségre is. Ezek a döntések adott esetben hosszú időre, öttíz évre vállalhatnak költségvetési garanciát különböző privatizáci ós
