Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
19 illetnie ezt a törvényjavaslatot. Valóban, az a szempont, hogy a törvényt a Parlament minél gyorsabban fogadja el, úgy tűnik, megelőzi azt a szempontot, hogy olyan törvényt fogadjun k el, amelynek alapján a tartós állami tulajdonban maradó vagyonok fölött megfelelő rendelkezéseket hozzunk. Hogy milyen súlyú törvényjavaslatról van itt szó? Hadd ismételjem meg, ezzel kapcsolatban elhangzott egy szám: szakértői becslések szerint 2000 mil liárd forint értékű vagyon. Hogyha egy nagyon rövid számtanpéldával élünk: ha egy háromszobás lakás építési költsége nagyipari módszerekkel 3 – 4 millió forint, akkor ebből az összegből 6 – 700 ezer darab lakást lehetne felépíteni. Ez azt jelenti, akkora vagyo nról van itt szó, amelyből egy közel budapestnyi méretű metropolisz teljes lakásszükségletének a finanszírozását el lehetne végezni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy hihetetlenül nagy jelentőségű ez a törvény, amelyről itt szólunk. Magam – az SZDSZ néhány ké pviselőjével együtt és Palotás János független képviselő úrral együtt – valóban benyújtottam egy csomagot a Háznak. Azt hiszem, az időkorlát nem teszi lehetővé, hogy az egész csomagot ismertessem a Házzal, ezért engedjék meg, hogy csupán két módosító indít ványra térjek vissza. Az egyik módosító indítvány lényege abban foglalható össze, hogy annak a vagyonnak a körét, amelyet a Kormány a törvényjavaslatában az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság alá kíván betenni – a törvényjavaslattal szemben – , ne a Kormá ny határozza meg, hanem mi azt javasoljuk, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés döntsön. Szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a törvényjavaslat általános vitájában számtalan kormánypárti képviselő egyetértett ezzel a felfogással, és m aguk is azt javasolták, hogy ebben a hihetetlenül fontos kérdésben ne a Kormány döntsön, hanem a Parlament. Nemcsak ellenzéki képviselők, hanem kormánypárti képviselők is benyújtottak erre vonatkozóan indítványt – hadd hivatkozzak Rott Nándor úrra, a Keres zténydemokrata Néppárt képviselőjére, és, ha jól emlékszem, Dragon Pál is hasonló értelemben nyújtott be módosító indítványt. Ha jól értem, hogy kormánypárti képviselők – vagy pontosabban: a kormánykoalíciót támogató képviselők – azt az álláspontot foglalj ák el, hogy ebben a kérdésben nem szabad a Kormánynak meghagyni a döntés jogát, hanem a Parlamenthez kell helyezni ezt a kérdést, akkor ebből joggal vonok le olyan következtetést, hogy a kormánykoalíció padsoraiból is számtalan képviselő… hát, … nem támoga tja az eredeti kormányjavaslatot. Nagyon szeretném, hogyha a Kormány képviselői odafigyelnének erre a kérdésre, mert feltételezem, hogy azok a kormánypárti képviselők, akik egy ilyen fontos kérdésben indítvánnyal éltek, hogyha a Parlament nem fogadja el az ő javaslatukat, abba a helyzetbe kerülnek, hogy nem lesz módjukban elfogadni végül az egész törvényt, hiszen egy ilyen fontos kérdésben a Parlament velük ellentétben foglalt állást. Még egyszer fel kell hogy hívjam a Kormány figyelmét arra, hogy ha ebben a kérdésben nem tanúsítanak kompromisszumkészséget, és nem fogadják el azt, hogy a Parlament döntsön ebben a kérdésben és ne a Kormány, akkor ezzel azt kockáztatják, hogy a Parlamentben nem lesz meg a többségük ahhoz, hogy a törvényt végül is elfogadják. G ondolom legalábbis, hogy a kormánypárti képviselőtársaim ezért nyújtottak be indítványt, mert azt szeretnék, ha a Parlament ezeket elfogadná. Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy végül is mi a különbség aközött, hogyha a Kormány fogadja el a tartós ál lami vagyonba kerülő állami vállalatok körét vagy pedig ha a Parlament. Gondolják végig, tisztelt képviselőtársaim: a különbség nem az, hogy milyen döntés születik, hiszen a Kormánynak stabil háttere van a Parlamentben – tehát azt az elképzelést, amelyet a Kormány kialakít ebben a kérdésben, a Parlament nyilvánvalóan meg fogja szavazni – kormánytöbbsége ebben támogatni fogja. Nincs tehát különbség abban, a kormányhatáskör és az országgyűlési hatáskör egybevetésével, hogy milyen döntés születik.
