Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
166 A kedvezményes üdültetés állami feladatának ellátása az elmúlt évtizedben a SZOT feladata volt, és e feladatok ellátásához az állam egy jelentős vagyont bocsátott a szakszervezet rendelkezésére. Az elmúlt évek során egyrészt új szakszervezeti tömörülések jöttek létre, másrészt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jelentős üdülési célokat szolgáló vagyon hatékony működtetése nem megoldott. Az Érdekegyeztető Tanács munkájában részt vevő felek megvitatták a kedvezményes üdülés továbbfejlesztésének lehetőségeit, és kölcsönös engedményekkel elért, széles körű egyetértéssel megállapodtak abban, hogy az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgat óság kezelésében levő üdülővagyon további hasznosítása érdekében Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnevezéssel alapítványt hoznak létre. E széles körű megegyezés alapján az alapítvány alapító okiratának aláírására a Kormány, az Érdekegyeztető Tanács hat é rdekképviseleti szerve és a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet részéről sor került. Az alapítvány célja, hogy az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vagyoni alapján biztosítsa a munkavállalók, a szövetkezeti tagok, családtagjaik és a nyugdíjasok szoci ális célú kedvezményes üdültetését és szanatóriumi ellátását. Az alapítványba kerülő vagyon összetétele szükségessé teszi az erre a vagyonra vonatkozó törvényi szintű szabályozást, ennek ugyanis az a célja, hogy az alapítók jelenlegi rendelkezési korlátait fel kell oldani. Ennek megfelelően javaslatunk a kedvezményes üdültetés új rendszerének kiépítése érdekében a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény, valamint a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállaló k szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény hatálya alól ki kívánja vonni az alapítvány javára felajánlott közvagyont. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és iktassa a törvények sor ába. Ezt annál is inkább kérem, mert a mai napon történt hatpárti egyeztetés arra utalt, hogy lényegileg alapvetően az egyetértés fennáll, és kialakítható volt. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Szigeti Györgynek, a szoc iális bizottság előadójának. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Szigeti György, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Or szággyűlés! Ezzel az 5165ös számú törvényjavaslattal, ami mindössze három paragrafus, a rövidség ellenére a szociális bizottság hosszan foglalkozott. Ezzel összefüggésben több aggály merült föl, a szociális bizottságot az aggodalom vezérelte. Nyilvánvaló, hogy itt – az előterjesztő szerint is – több tízmilliárdos vagyonról van szó, és ehhez képest a törvényjavaslat rendkívül szűkszavú. Ezért vetett föl számos kérdést, aggodalmat. Ezek közül néhányat említenék, ami a bizottsági vitán elhangzott. Hogy lesz e z az alapítvány? Hogyan alakul a kuratóriuma? Hogyan rendelkezik a vagyonról? Az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ezt gazdasági társaság fogja működtetni. Ezekről a kérdésekről a bizottság nem kapott tájékoztatást, és felmerült az a gondolat is, hog y ha ez a vagyon egyszer alapítvány tulajdonába kerül vagy gazdasági társaságba, onnan továbbvándorolhat. Szeretett volna a bizottság tájékoztatást kapni ennek a jogi megoldásáról. Elhangzott az a jogi érv is, hogy a magyar jog a közalapítvány kérdését nem rendezi. Utalás történt a Rádió és Televízió működtetésével kapcsolatos gondokra is. Ez csak egy személyes megjegyzés: én a magam részéről nagyon osztom Szájer József képviselőtársam jogi aggodalmait, amit e tárgykörben elmondott az elmúlt napokban. Fölme rült alkotmányos gond is. Egyik szakértő felvetette, hogy itt egy olyan vagyonról rendelkezik gyakorlatilag az Országgyűlés, amire korábban azt mondta, hogy egységes, és mindaddig, amíg a szakszervezeti választások nem lesznek meg, addig ehhez nem nyúlnak. Ez most kivételt jelentene.
