Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
164 alkotmányellen es rendelkezés van ebben a törvényben. Viszont, hogy valami fajta gyanút ébresszek önökben, szeretném néhány problémára felhívni a figyelmet, ami a kárpótlási törvényből fakad. A kárpótlási törvény szerint 1000 forint/aranykorona értékű kárpótlási jegyet a dtak egy aranykorona értékű föld után. Tehát ezer forint járt egy aranykorona után. Ugyanakkor viszont a kárpótlási árverésen a kárpótlási jegy ellenében kétszeres mennyiségű, tehát ezer forintért két aranykorona értékű föld is megszerezhető volt. Tehát ha csupán ezt vesszük, már akkor is a kárpótlásra jogosult az eredeti földtulajdonának kétszeresét megszerezhette volna a kárpótlási árverésen. Igen ám, de a kárpótlási törvény kimondta, hogy a kárpótlási jegy egy kamatozó értékpapír, magyarán úgy fogalmazot t, hogy a jegybanki alapkamat 75%ával havonta növekedik a kárpótlási jegy értéke. Képzeljük el, hogy mi történik akkor, ha most Magyarországon mondjuk egy hatszámjegyű infláció következne be! Ez azt jelentené, hogy a kárpótlási jegyek névértéke egymilliós zorosára felmelkedne, vagy talán többmilliószorosára felemelkedne, miközben a kárpótlás céljára rendelkezésre álló földterület aranykorona értéke nem növekedne, állandó maradna. Ez azt jelentené ebben az esetben, hogy az a kárpótlásra jogosult, aki valamik or mondjuk 34 hektár földdel rendelkezett, amit elvettek tőle és ami után ő kárpótlási jegyeket kapott, az fél év múlva, amikor lezajlott az a hatalmas infláció, Magyarország egész területére kárpótlási igényt jelenthetne be, a tulajdonában álló kárpótlás i jegyekkel fél vagy akár egész Magyarország összes termőföldjét megvehetné. Tehát az eredeti kárpótlási törvényben nyilván egy olyan szabály maradt benn, ami lehetőséget adott a kárpótlásra jogosultak egy bizonyos csoportjának arra, hogy az eredeti tulajd onuknál lényegesen nagyobb mennyiségű földtulajdont szerezzenek meg, miközben más csoportok számára, akik termőföld vételére nem voltak jogosultak, hiszen nem fértek be abba a három kategória egyikébe, amit a kárpótlási törvény megfogalmazott, csupán az er edeti tulajdonuk egy bizonyos hányadát kitevő állami tulajdonban lévő vagyontárgy megszerzésére adott lehetőséget. Tehát ez nagyon súlyos aránytalanság volt, és szerintem egy nagyon buta szabály volt a kárpótlási törvényben. Másik oldalról ott van a szövet kezetek problémája, amit szintén érdemes megvizsgálni, hiszen a kárpótlási törvény rendkívül durván korlátozta a szövetkezetek tulajdonosi jogait, hiszen a rendelkezési jogukat a kárpótlás céljára elkülönített föld fölött teljes egészében megszüntette, his zen ezt a földterületet nem terhelhették meg, nem vehettek fel rá hitelt, jelzálogot és a többi. A kárpótlási törvény nem határozott meg határidőt, hogy milyen időn belül érvényes ez a korlátozás, hanem határidő nélkül korlátozta a szö vetkezetek tulajdonosi jogait, és ez a korlátozás a mai napig is érvényben van. Ezzel szemben ott van az a probléma, hogy vajon alkotmányellenese, vagy jelentie a kárpótlásra jogosultak egyik körének diszkriminálását az, ha a kárpótlásra jogosultak egy b izonyos csoportja, amelyik bejelentette a földvételi igényét, annak az igényét előbb fogják elbírálni, míg a többi kárpótlásra jogosultnak az igényét később bírálják el. Meggyőződésem szerint nem jelenti, ugyanis a diszkrimináció nem a törvény szövegéből f akad, tehát nem egy normatív diszkriminációval állunk szemben, hanem a különbségtétel abból fog fakadni, hogy az adott állampolgár hogyan dönt, hogy ő földet szeretnee venni, vagy pedig más jellegű tulajdont. Egyébként azok a kárpótlásra jogosultak, akik most nem jelentik be ezen a bizonyos határidőn belül a kárpótlási igényüket, illetve a földvételi igényüket, azok számára is még van lehetőség termőföldtulajdon szerzésére, hiszen a kárpótlási törvény kimondja, hogy egyrészt az állami tulajdonra vételi jog illeti meg a kárpótlási jegy tulajdonosát, másrészt pedig egész pontosan meg is mondja, hogy bizonyos mennyiségű állami földet mindenképpen a kárpótlás céljára árverésre kell bocsátani, mégpedig a szövetkezetek által árverésre bocsátott termőföldterületne k a 20%át, ami egy igen jelentős mennyiség. Ezekről a földekről ez a törvény nem szól, tehát azok, akik ebből a határidőből kicsúsznak, még azoknak is van lehetőségük, hogy földet szerezzenek a kárpótlási jegyeikért. De vizsgáljuk meg, hogy ha ez mégis va lamilyen korlátozását jelentené a kárpótlási jegyek tulajdonosai jogainak, hogy akkor ez vajon alkotmányos lennee vagy sem. Azt gondolom, ez akkor
