Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA a gazdasági bizottság előadója:
155 A kárpótlási törvény végrehajtása tudvalevőleg meglehetősen lassan megy, a kárpótlási igényeknek még csak töred ékét tudta a Kárpótlási Hivatal elbírálni. Ezért számítani lehet arra, hogyha ebben a tempóban folytatódik a kárpótlási igények elbírálása, akkor a kárpótlási árverésekre rendkívül elhúzódóan, nagyon késői időpontokban fog sor kerülni, ami a kárpótlásra jo gosultak részére azt eredményezi, hogy későn jutnak a termőföldtulajdonukhoz; más részről pedig a szövetkezetek szempontjából is káros, hiszen a kárpótlás céljára kijelölt földalap sorsa mindaddig, míg az utolsó kárpótlási árverés le nem zajlik, bizonytala n. Tudvalevő, hogy a kárpótlási törvények, illetőleg a szövetkezeti törvény is, a kárpótlás céljára kijelölt földtulajdon felett a szövetkezet rendelkezési jogát korlátozták, hiszen a szövetkezet ezeket a földeket nem adhatja el, nem vehet föl rá hitelt, n em terhelheti meg jelzáloggal. Másik részről pedig a kárpótlási árverések elhúzódása a szövetkezetek oldaláról azt is jelenti, hogy a szövetkezetek késve tudnak hozzájutni a kárpótlási jegyekhez, amelyek pedig arra adnának lehetőséget, hogy a szövetkezetek a kárpótlási jegyeket fölhasználhassák a privatizációban; például az élelmiszeripar privatizációjában lenne rendkívül fontos, hogy a szövetkezetek tulajdonhoz juthassanak. A szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény és a kárpótlási törvény végrehajtásának határidői eltérnek egymástól. Az átmeneti törvény értelmében ez év december 31éig lehet a szövetkezetből kiválni, a kárpótlási törvény végrehajtása, a végrehajtási rendelet szerint, azonban – legalábbis az árverések tekintetében – egészen 1993. március 3 1éig is eltarthat. A gazdasági bizottság megítélése szerint jó lenne, ha ez a két időpont közelebb kerülne egymáshoz, hiszen ez azt jelenthetné, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik mind a két területen földtulajdonszerzésre jogosultak, egy tagban vih etnék ki a földjüket, esetleg szövetkezeti résztulajdont szerezhetnének; illetve azt jelenthetné azoknak a szövetkezeti tagoknak az oldaláról, akik részarányföldtulajdont szereznek, hogy egy tagban vihetnék ki azokat a földjeiket, amelyeket már mint tagi földtulajdont most megszereztek – ez az a bizonyos 20 – 30 aranykoronás tagi, illetve alkalmazotti földtulajdonból rájuk eső földrészlet – , illetve azt a földrészletet, amit a kárpótlási törvény végrehajtása után, az árverések után megmaradó földekből a szöv etkezet számára visszaadnak, amit szintén a tagok között a vagyonnevesítés szabályai szerint fognak szétosztani. Több megoldási javaslat is született ezekre a problémákra. Említettem, hogy ezek közé sorolom az előbb tárgyalt átmeneti törvényt módosító java slatot. De voltak olyan elképzelések is, hogy esetleg a kárpótlási törvényt kellene módosítani, azonban a gazdasági bizottság által megbízott albizottság ezeket a felvetéseket elvetette, és olyan álláspontra helyezkedett, hogy egy teljesen új törvényt kell alkotni. Ezt a törvényt tárgyalja most a Parlament, hiszen ezek a problémák nem oldhatók meg a kárpótlási törvény módosításával, valamint azt is hasznosabbnak tartjuk, ha egy külön törvény születik, hiszen az az állampolgárok részéről sokkal inkább átteki nthető. Maga a törvénymódosító javaslat tőlem indult el. Én egy tízpontos koncepciót terjesztettem a bizottság elé, amelyet a bizottság jóváhagyott, és ennek a koncepciónak a megfogalmazására állította föl ezt az előbb említett albizottságot. Az albizottsá g munkája eredményeképpen a javaslat egy szerintem meglehetősen egyszerű technikával kívánja ezeket a problémákat megoldani. A kárpótlásra jogosultak közül azok, akik földvételi szándékukat 30 napon belül bejelentik, azok élhetnek a földvételi joggal; akik ezt elmulasztják, azok a szövetkezeti földtulajdonra nem árverezhetnek, azonban az állami tulajdonból később kijelölendő földalapokra még mindig benyújthatják a kárpótlási igényüket. A kárpótlás II. és III. jogosultjainak hosszabb határidő áll rendelkezés ükre, ők augusztus 30áig nyújthatják be földvételi igényüket. A Kárpótlási Hivatal a benyújtott földvételi igényeknek megfelelően ezen személyek kárpótlási igényét rendkívüli eljárásban elbírálja 30 napon belül, majd az elbírálást követő 15 napon belül zá radékolja, és az összesített igénybejelentéseket megküldi az érintett szövetkezeteknek, illetve gazdálkodó szervezeteknek. A javaslat szerint a kárpótlásra jogosultak azt is megjelölik az igénybejelentésben, hogy hol kívánnak termőföldvételi jogukkal élni, pontosabban melyik földalapra vonatkozóan kívánnak élni.
