Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
141 A Kutrucz Katalin által kezdeményezett alkotmányügyi bizottsági döntés bizonyos értelemben javít a Kormány előterjesztésén, de változatlanul féloldalas. Változatlanul nem biztosítja az összhangot a másik törvénnyel, és változatlanul tartalmazza az 1944. március 19ei alibit. Ezért a módosító indítványomnak kérem a támogatását; kérem azt, hogy a tisztelt Ház, a már meghozott másik törvénnyel összhangban, az 1939. március 11. és 1989. október 23. közötti sérelmeknél egységesen alkalmazza a törvény rendelkezéseit, biztosítsa a nemzeti gondozást; és kénytelen vagyok megkérni a kormánypárti képviselőket, hogy abban az esetben, ha a tegn api bizottsági üléshez hasonlóan, ahol a Kormány képviselője mereven elzárkózott az időtartam bővítésétől, ha a Kormány továbbra is ragaszkodik ehhez a kádárista 1963hoz, akkor a politikai meggyőződésüknek megfelelően szavazzanak a módosító indítványom me llett. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Schiffer János képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Schiffer János (MSZP) SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm szépen a szó t. Sok mindenben megkönnyítette Szigethy képviselőtársam a dolgomat, mert az egyik lényeges kérdésről, amit én fel szerettem volna vetni és fel is vetek, részletesen szólt. Én azt gondolom, hogy olyan törvényt kell megalkotnunk a nemzeti gondozás kapcsán, amely nem okoz újabb jogtalanságot, tehát nem lehet forrása annak, amit ez a törvény korrigálni akar. Ezért is adtam be azokat a módosító javaslatokat, amelyek vagy jogtechnikai, vagy pedig értelmezési szempontból próbálták vagy próbálnák tökéletesíteni ez t a javaslatot. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a több mint negyven – mint itt elhangzott – módosító javaslatból tulajdonképpen, ahogy itt valamelyik bizottsági előadó mondta, jogtechnikai kérdést fogadott el, és semmi olyan kérdésben nem mutatott konszenzuskészséget a kormánytöbbség, amely javaslatok pedig kormányoldalról is megszülettek. Első módosító javaslatom, amelyről szólni szeretnék, az az, ahol Szigethy képviselőtársam abbahagyta, ez az időpont kérdése. Én azt gondolom, hogy nagyon sajátos értelmezés a '44. március 19ével való keltezése és '63mal való befejezése ennek a törvénynek. Azt gondolom, és ezt nem kell bizonyítani, ezt mindannyian pontosan tudjuk, hogy '44. március 19. előtt Magyarországon történtek jogtalanságok, és ezeknek a jog talanságoknak következményei voltak. Olyan következményei is voltak, amelyek maradandó károsodáshoz vagy pedig halálhoz vezettek. Szigethy képviselőtársam itt említette a március 15ét; csak hadd olvassak föl egy pár nevet, hogy '42ben a március 15ei dem onstráció kapcsán kiket tartóztattak le: pédául Bálint Györgyöt, Cserépfalvy Imrét vagy Háy Károlyt. (12.00) Tehát én azt gondolom, hogy végig kellene gondolnia a kormánypárti oldalon ülőknek, azoknak a szakembereknek, akik ezt a javaslatot letették, hogy vajon követhetőe történelmileg is és politikailag is az az időpont, amit ők itt felvetettek. Én azt gondolom, hogy '44 márciusa előtt is olyan kemény törvénytelenségek történtek Magyarországon, amelyek koncentrációs táborba vezettek, amelyek munkaszolgála thoz vezettek, amelyeket most, ennek alapján törvényesnek és jogosnak elismerni viszont felháborító lenne. Azt gondolom, hogy elsősorban azokat, vagy részint azokat érintették ezek a negatív intézkedések, akik vállalták azt abban az időszakban, hogy felveg yék a harcot a háborúval szemben, vállalták azt, hogy a fasizmust leleplezzék, illetve ezzel a szörnynyel harcoljanak. Én azt hiszem, a minimális kérdés az, hogy itt – akár a hatpárti javaslat, amelyik a második világháborúhoz köti, vagy Szigethy képviselő társam csatlakozó javaslata alapján – el kell ismerni azt, hogy nem '44ben kezdődtek itt a problémák Magyarországon.
