Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - BÜKY DOROTTYA (SZDSZ)
983 családok, a nők legeslegbensőbb, legszemélyesebb magánügye, titok, tragédia, kényszerű döntés, szomorú, megalázó procedúrával. Valamennyien tudjuk, hogy a vállalt gyerekek számát, a terhességmegszakítást a társadalom nagy többsége a nők magánügyének tekinti. Olyasmibe avatkozunk tehát ezzel a törvénnyel, amibe eddig soha. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően azonban törvényt kell alkotnunk. Nem választani kel l a magzati élet és az anyai önrendelkezési jog között, sokkal inkább toleráns vitára van szükség, olyan vitára, amelyet a másik fél meggyőződésének mint komoly, megvitatásra méltó álláspontjának tisztelete jellemez. Az önök előtt fekvő tervezet meggyőződé sünk szerint ilyen. Aki ezt figyelmesen elolvasta, az tudja, hogy megfelel annak az igen súlyos kritériumnak, amelyet az Alkotmánybíróság döntésében kérdésként fogalmazott meg, azaz, hogy hogyan lehet biztosítani a nő autonómiáját úgy, hogy közben a magzat i élet is kellő tiszteletet kapjon. Nincsen oka tehát a tisztelt Háznak ezt a vitát elodázni, de minden oka megvan rá, hogy elkezdje a magyar Országgyűlés. Kérem önöket, tisztelt kormánypárti képviselők, szavazzanak igennel javaslatunk napirendre tűzésében , ne silányítsák pártpolitikai kérdéssé most ezt az eseményt. Választóink, az önök választói, mindnyájunk megbízói nevében bizalommal várjuk döntésüket, de még mielőtt erre sor kerülne, döntésük megalapozása érdekében Büky Dorottya fog azokról a szempontok ról beszélni, amelyek e törvény jelenlegi formájához általunk figyelembe vettek. (Zaj a jobb oldalon. – Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad a következőkre fölhívni a figyelmet. Nem volt még alkalmam a Ház előtt szólni arról, ami nyilvánvaló hézag Házszabályunkban, hogy nem látszik logikusnak, noha most meg fogom adni rá a lehetőséget, hogy közös előterjesztés esetén, ha egy pártból való az előterjesztő, azt többen indokolják. Tehát kivételesen, de precedenst nem teremtve adom meg most Büky Dorottyának rövid időre a szót. Tessék, Büky Dorottyát illeti. Felszólaló: Büky Dorottya (SZDSZ) BÜKY DOROTTYA (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rózsa Edit képviselőtársam elmondt a, hogy miért szántuk rá magunkat ellenzéki létünkre ennek a törvénynek a benyújtására… (Folytonos zaj.) … és miért most kértük a napirendre tűzést. Engedjék meg, hogy néhány szóban ismertessem önökkel, hogy milyen egyéb szempontokat vettünk figyelembe mun kánk során. A terhességmegszakításról szóló törvény kidolgozásakor az elvi megfontolásokon túl, a következőkre voltunk figyelemmel: vizsgáltuk a társadalom, a közvélemény állásfoglalásait, mérlegeltük az Alkotmánybíróság döntésében előírtakat, és kitekinte ttünk a mértékadó demokráciák abortusz gyakorlatára, számba vettük az abortuszszabályozás történetének tanulságait is. Bizonyára önök is egyetértenek velünk abban, hogy mindezek figyelembevétele nélkül nem lehet korszerű, európai normák közé illeszkedő sza bályozásról beszélni. A törvénytervezetünkben megfogalmazott elvi és gyakorlati felfogás – mint önök is tudják, mivel nyilván olvasták már, megkapták a postával – nem túl szigorú, és nem túl megengedő, azaz semmiképpen sem szélsőséges. A józan ész, a józan erkölcs, a kényszer elutasítása, a szabadság szeretete jellemzi. És mint ilyen, megfelel a társadalom többségi véleményének. A Népességtudományi Kutató Intézet közvéleménykutatási adatai azt bizonyítják, hogy a lakosság 70,7%a a nő emberi jogának tartja a döntést, hogy megtartjae terhességét vagy sem, és elutasítja az állam beleszólását ebbe a döntésbe. Mi magunk is így gondolkodunk, és tudjuk, hogy a magánszféra veszélyeztetésére a társadalom, az érintettek igen érzékenyen reagálnak. Könnyű
