Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HALÁSZ ISTVÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
973 alternatívát – kínál, ezért ebben az esetben az adózó számára kedvező lenne, ha ezt január 1jétől alkalmazhatná, ha ez számára kedvezőbb. Kérem, hogy ezt a csatlakozó módosító indítványt is, ami érdemében már tovább nem befolyásolja, támogassa a tisztelt Ház. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Kis taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Halász István képviselő ú r, az alkotmányügyi bizottság nevében mint előadó. Felszólaló: Halász István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság előadója HALÁSZ ISTVÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság március 12én tárgyalta meg Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Matyi László képviselők 5055ös számú önálló indítványát, amely az 1991. évi XC. számú törvény módosítására irányul. A bizottsági ülésen az SZDSZ képviselői jelezték, hogy nem csupán e három képviselő indítványáró l van szó, hanem egyeztetett, frakció által támogatott javaslatról. Szigethy István képviselő úr – IPOSZvéleményt idézve – leszögezte, hogy nem az előleg fizetése ellen, hanem annak irreális módja ellen tiltakoznak. Szigethy István a magánszemélyek jövede lemadójáról szóló törvény 47. §ának (1) bekezdését alkotmánysértőnek tartotta a versenysemlegesség megsértése miatt. Ő is elfogadhatónak tartotta ugyanakkor az adóelőleg fizetését, és csak a fizetés konkrét módszerét tartotta vitára érdemesnek. A bizottsá gi vitában a Kormány által kifejtett álláspont szerint az eredeti törvény biztosítja a versenysemlegességet azáltal, hogy nemcsak a társasvállalkozásból, valamint a bérből és fizetésből élők fizetnek ezentúl adóelőleget, hanem az egyéni vállalkozók is. Áll áspontja szerint a központi pénzbevételek is arányosan kell hogy képződjenek, hiszen a kiadások is év közben merülnek fel és nem az év végén. A jelenlegi megoldás szerint ugyanakkor nem az egyéni vállalkozónak kell az adóelőlegszámítási feladatokat ellátn i, hanem a kifizetőhelyek végzik azt el. Nem csökkentené a javasolt módosítás az egyéni vállalkozók adminisztratív terheit, hanem növelné azt, ha negyedévenként kellene zárlati munkát végezniük, és megállapítaniuk bevételeiket és kiadásaikat. Nem tenné leh etővé az amortizáció éves elszámolása a negyedéves megbontást sem. A vitában megállapította a bizottság, hogy az általános vitára bocsátás nem a törvényjavaslat olyan irányú elbírálása, miszerint az minden változtatás nélkül elfogadható, hanem annak kimond ása, hogy eléri azt a minimumot, amely szerint vitára alkalmas. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy – a módosító indítványokra is tekintettel – részletes vitát is kell tartani, és a módosító indítványok bizottsági megvitatására akkor kerül majd sor. Vége zetül az alkotmányügyi bizottság 10 "igen" szavazattal a törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatta. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Csépe Béla képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárt csoportjából. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én rendkívül örültem annak, hogy a szabaddemokraták benyújtották ezt a módosító indítványt, a következők miatt. Már a múlt évben, amikor a tisztelt Ház foglalkozott az adócsomaggal – ezen belül az szjatörvényjavaslattal – , módosító javaslatot nyújtottam be annak az elkerülése érdekében, hogy ez a fajta előleglevonási rendszer ne lépjen egyáltalán életbe.
