Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló 1991. évi LIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája
965 lehetséges, hogy ezt itten egyszerre most el lehetne intézni, de azt gond olom, hogy a jogszabályok áttekinthetősége, a szabályozások egységesítése azt szolgálja, azt célozza, hogy egy helyen legyenek szabályozva az összetartozó kérdések, tehát hasznosabb lenne, ha a polgármesterek jogállásáról szóló törvényben kerülne ez megfog almazásra. Nem hiszem, hogy jó az, hogy ide bekeveredik tipikusan nem köztisztviselői kérdés megoldása. Ugyancsak a 49. §ban szabályozni kívánja a javaslat az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, illetve költségtérítését. Hasonlóan azt kell mondanom, hogy nem szerencsés az, hogy választott képviselők pénzügyi kérdéseit a köztisztviselők kérdésénél akarják elrendezni. Tudom, hogy az önkormányzati törvény ad felhatalmazást, hogy más törvény rendezze ezt a kérdést, de nem hiszem, hogy jó, hogy egy egysége s törvénybe olyan típusú megoldások kerülnek bele, amelyek nem odavalóak, egyszerűsítés kedvéért kerülnek itt elintézésre. Tehát én javasolnám azt, hogy ez máshol kerüljön megoldásra, van erre megoldás, tehát nem kell kétharmados törvényhez nyúlni. Még egy kérdéscsokrot szeretnék érinteni: ez a minősítés kérdése. Azt gondolom, hogy a minősítés problémája kiemelkedő jelentőségű a köztisztviselők életében, a minősítés pozitív vagy negatív volta meghatározó a köztisztviselő életének, előrehaladásának sorsában. Azt hiszem, hogy ezt a meghatározó szerepét erősíteni kell, és minden helyen, tehát ahol a köztisztviselőt érintő döntések születnek, ott a minősítésnek kell megalapozónak lennie. A 17. § e) pontja a felmentésről szól, és az alkalmatlanságot fogalmazza me g mint felmentési lehetőséget. Azt gondolom, hogy a minősítésnek két kiemelkedő szerepe kell, hogy legyen. Nem hiszem, hogy a felmentés egyik percről a másik percre fogalmazódik meg, tehát ha egy minősítés tisztességesen és felelősséggel készül, akkor jelz i a hivatali vezető azt, hogy valami problémát észlel az alkalmazottnál, a beosztottjánál. Ha menet közben, tehát két minősítés között észleli azt, hogy problémák vannak, akkor módja van arra, hogy a két idő közti minősítés lehetőségével éljen. Tehát azt g ondolom, mivel a felmentés alapvetően határozza meg egy köztisztviselő sorsát – mert ha felmentik, akkor kikerül ebből a körből, amire lehet, az életét adta rá, hogy köztisztviselő szertne lenni, és ezt teljes szívvel tette – , ide minősített biztosítékokat kell beépíteni. Ezért gondolom, hogy a felmentéshez szükséges lenne mint minősített feltételt besorolni azt, hogy a minősítésben szerepelnie kell, meg kell alapozni azt, hogy a felmentéshez jut a hivatali főnök. A végén kisebb kérdéseket szeretnék a minős ítéssel kapcsolatban még jelezni. Itt szerepelnek olyan fogalmak, amelyek nem igazán konkrétak, és egy kicsit szubjektív ítéletre adnak lehetőséget. Mivel említettem már, hogy a minősítésnek alapvetően meghatározónak kell lenni egy köztisztviselő életében, ezért nem szerencsés, hogy olyan típusú fogalmak szerepelnek itt, amelyek ilyen általános iskolai minősítésekben talán elfogadhatók: szorgalom, igyekezet vagy személyiségi jegyek… Azt gonolom, ebben a törvényben ilyen típusú, szubjektíven értékelhető minő sítési formáknak nem kellene szerepelni. Azt javasoltuk tehát módosító indítványunkban, hogy ezek maradjanak el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Több hozzászóló nem jelentkezett, íg y a részletes vitát lezárom. Határozathozatalra várhatóan két hét múlva kerül sor. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló 1991. évi LIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vit ája
