Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 17. kedd, a tavaszi ülésszak 15. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
905 postaszolgáltatások területén, és ez a megoldás felelne meg a preambulumban megfogalmazott szándéknak is. Végül még egy hiányosságra szeretnék utalni. A törvénytervezet miért csak koncessziót említ és miért nem lát lehetőséget a korábban bevált postamester i rendszer párhuzamos alkalmazására is? Ennek nálunk, Budapesten és vidéken is régi hagyományai vannak, s úgy tudom, hogy zökkenőmentesen működött ez a rendszer a háború előtt. Bár az 5. § (2) bekezdése tartalmaz valami hasonlót koncessziós településellátá sra, ez mégsem ugyanaz – a kistelepülés kis postahivatalát így nem lehet nagyobb részben működtetni. A postamesteri rendszer ugyanakkor rugalmasan kezelte annak idején különösen a kisebb településeket, ahol a teljes állami jelenlét csak ráfizetéses lett vo lna. Összefoglava: a törvényjavaslat a hatályos törvényhez képest jelentős előrelépést mutat és módosító javaslatokkal elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Tompa Sándor képviselő úr, a Magyar S zocialista Párt vezérszónoka. Felszólaló: Tompa Sándor az MSZPképviselőcsoport nevében TOMPA SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció nevében nehéz helyzetben vagyok: az eddig elhangzottak után nehéz újat mondani a postatörvénnyel kapc solatban. Az előttünk fekvő 2938as számú, a postáról szóló törvényjavaslat még '91es dátumot visel magán. Ez is mutatja, hogy egy korábbi jogalkotói termékkel állunk szemben, és arról a folyamatról van szó, amelyről a gazdasági bizottság nevében már Kato na Kálmán volt szíves szólni, nevezetesen, hogy a '64es II. számú törvény – amely a postáról, a távközlésről, illetve a frekvenciagazdálkodásról szólt – , szerepét ez a törvény fogja a közeljövőben, ennek a készülő három törvénynek a megalkotása után, átve nni. Tehát mi magunk is elöljáróban azzal értünk egyet, hogy a Ház előtt lévő három törvényjavaslatot együtt kell kezelni és beszédemben is fogok arra utalni, hogy hol látunk analógiákat, amelyek esetenként a postatörvényben is alkalmazhatóak lennének. Mag yarul tehát: a távközlési törvény és frekvenciagazdálkodásról szóló törvény, valamint a postáról szóló törvény – úgy gondolom – megérdemel a Ház részéről annyi figyelmet, hogy bevárják egymást, majd a határozathozatalnál még lehetőség legyen azoknak a korr ekcióknak az elvégzésére, amelyek a korábbi kapcsolatból adódóan is a jövőben is szükségesek lesznek. Bevezetőben már a legfontosabb jellemzőket, illetve indokokat az előttem szóló képviselőtársaim elmondták. Legyen szabad még arra emlékeztetnem a tisztelt Házat, hogy egy olyan szervezetről van szó, amely – mint a miniszter úr is említette – a második legnagyobb szolgáltató az országban, amely 45 000 embernek ad munkát, megélhetést, és ennek a 45 000 embernek a sorsáról, szakmájáról, későbbi megélhetéséről szólunk, illetve döntünk akkor, amikor el fogjuk fogadni ezt a postatörvényt, Ez a szolgáltató vállalat remélhetőleg így fog a jövőben funkcionálni. Jelenleg Budapesten, illetve az öt kiemelt nagyvárosban végzi el a felvételek 50%át, és az ország maradék területén történik a többi 50%. Ez is mutatja, hogy ez a postaforgalmi tevékenység elégé koncentrálódott, és majd kívánatos utalni arra, hogy a kistelepüléseken bizony milyen következményekkel járhat a jelenleg előttünk fekvő törvénytervezet ilyen formában történő elfogadása, valamint – szintén utalt erre a pénzügyminiszter úr – a pénzforgalom 95%a bonyolódik a posta jelenlegi szervezetén keresztül. Én az előterjesztéshez három témakörhöz kapcsolódóan szeretném a véleményünket kifejteni. Egyrészt szeretnék szólni arról, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott szervezetrendszernek milyen ellentmondásait látjuk, másodszor szeretnék szólni a törvény várható hatásairól, valamint szeretném megemlíteni – egy picit párhuzamba állítva – a távközlés i törvényből megismert úgynevezett távközlési tanács funkcióit hogyan lehetne érvényesíteni ebben a törvényben,