Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
820 Az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat r észletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Következik az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot új változatban 5224es számon kapták kézhez. Kérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságok elnökeit, kíváne valamelyikőjük előadót állítani. Először a szociális bizottság elnökét kérdezem. (Nem.) Nem kívánnak. Gazdasági bizott ság elnöke? (Nem.) Nem kívánnak. Alkotmányügyi bizottság elnöke? (Nem.) Nem kívánnak előadót állítani. Kérdezem, kíváne valaki a részletes vitában felszólalni. Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszony következik a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító indítványunkkal egy olyan feszültség megoldására teszünk javaslatot, amelyet Tarnóczky Attila rendkívül jó szándékú indítványa csökkenten i kívánt. Javaslatunkban ugyanis azt kérjük a képviselőháztól, hogy szüntesse meg korábbi döntését, amelyben késleltette azoknak a munkanélkülieknek a munkanélküli járadékát, akik végkielégítésben részesültek. A bizottsági vitákban a javaslatunkkal szemben elvi ellenállás nem volt. Úgy tűnik, hogy a felszólaló képviselők egyetértettek a javaslatunkban megfogalmazott szándékkal, értelmezhető ellentmondás a Kormány és a képviselőtársaink részéről két gondolatkörben hangzott el. Az egyik, hogy azért nem lehet hatályon kívül helyezni ezt a törvényi szakaszt, mert az 1991. évi IVes foglalkoztatási törvény logikája erre a késleltetésre épül fel és a szakasz elhagyásával a törvényben ellentmondások keletkeznének. Ez az észrevétel sajnos nem felel meg a valóságnak, hiszen a késleltetés utólag került a törvénybe és a törvény logikáját nem befolyásolja. A másik ellenvetés az volt, hogy a munkanélküli járadék késleltetése tehermentesíti a szolidaritási alapot, összeg is elhangzott, ebben a költségvetési évben körülbelü l 2 milliárd forint takarékosságot jelentene a szolidaritási alapnak. Ezzel kapcsolatban kell néhány dologra képviselőtársaim figyelmét felhívni. Először. A szolidaritási alap valóban gondokkal küzd, ezért a Parlament megemelte a munkaadók és a munkavállal ók befizetéseit kétszeresére, illetve háromszorosára. Ezzel egyidőben korlátozta a munkanélküli járadék felső határát, és csökkentette hat hónappal a munkanélküli járadék kifizetését. Ez azt jelenti, hogy ebben a naptári évben, e naptári év második felében lejár azoknak a munkanélküli járadéka, akik már az 1991es IV. törvény alapján kapják munkanélküli ellátásukat. Remélem, nem hangzik rosszul, de azt kell mondjam, hogy az ő elmaradó munkanélküli járadékuk a második félévben a szolidaritási alap számára ti szta megtakarítás. Hogy velük egyébként mi lesz, az most nem ide tartozik – a Parlament elé önálló képviselői indítványt tettünk már az ő ellátásukra. Nagyon szomorú, de a szolidaritási alap számára megtakarítást jelent az a több tízezer szövetkezeti tag, akik munkanélküli járadék helyett most lebegnek ég és föld között, és akiknek a felmondási és felmentési idejének kifizetésén most vitatkoznak a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok.
