Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Kérdés: - ELNÖK (Vörös Vince):
800 arról, hogy a Videoton egyik gyárának felszámolását elrendelik. És néhány nap múlva – közben két nem munkanap is lezajlott – , négy nap múlva… sőt aznap zárult le a határideje egy pályázatnak, amikor ez megjelent a közlönyben, négy nap múlva eladják ezt a gyáregységet! Tessék nekem megmondani, hogy nagyon komolyan végig volt csinálva ez a szanálás?! Én erről meg vagyok győződve, hogy ez a bszolút felszínes, felületes munka volt. Nem beszélve arról, utalgat vissza, hogy mi volt akkor a politikával… Én a vevőt nem szeretném támadni, a vevő a saját érdekeinek megfelelően jár el. A vevő megpróbálja minimális árakon megvásárolni azt, amit lehet, ez természetes. De azért itt a vevő és a vevők köre szintén megkérdőjelezendő. Én nem tudom, hogy az itt ülő képviselő urak, gondolom, ismerik a vevők legismertebb képviselőjét, hogy vállaljáke a közösséget, hogy ez teljesen tiszta ügy így, ahogy az egés z lezajlott. És egy legutolsó motívumot: a vállalat csődbemeneteléhez azért hozzájárultak olyan elemek is szerintem, amelyek külön, talán nemcsak parlamenti és nemcsak ilyen nagyon demokratikus vizsgálatot igényelnének, nemcsak ilyen típusú tanulság vonhat ó le belőle. Az a helyzet, hogy nyilatkozatok vannak az újságokban, komoly videotonos képviselők szájából, amelyek szerint letiltottak exportszerződésmegkötéseket – nem szovjet relációban… nyugatra! Letiltotta a vállalatvezetés! Tessék mondani, nem érzik azt, hogy esetleg ebben valami csalárd csődbevitel is van a háttérben?! (Zaj.) Tehát én azért nagyon megfontolnám, hogy ezzel így kompletten közösséget kellene vállalni. És egy utolsó motívum: a kérdésemben megemlítettem, hogy a felszámolási eljáráson kere sztül megvalósuló privatizációs folyamatok szaporodásának vagyunk a tanúi. Amikor én ezt leírtam, akkor hallottam már egynéhány dolgot, de nem tudtam például arról, hogy mondjuk, a Pestvidéki Gépgyár ugyanerre a sorsra fog jutni. Szóval, miniszter úr, én ú gy érzem, hogy ez a precedens jelleg, a dolog súlya feltétlenül követeli azt, hogy komolyan foglalkozzunk vele. Egy 40 milliárd forintnyi veszteség mindenkit ér, a társadalmat, az államot, az állam különböző szervezeteit; az akkora, hogy összemérhető a köl tségvetési vitánkkal! Ugye, ott az 1000 milliárdból 40 – 50 milliárdot vitatott a Parlament. Ez a veszteség, ami ebben az ügyben érintette az országot, ezzel összemérhető! Kérem, hogy ennek figyelembevételével szíveskedjenek tisztelt képviselőtársaim elfogad ni vagy el nem fogadni a választ. Én természetesen nem fogadom el. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Pál László képviselőtársunk nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlé st, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 125 "igen" szavazattal 82 ellenében, 15 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Kérdés: ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársaim! A z interpellációkat befejeztük. Áttérünk a kérdésekre. (Moraj.) De mielőtt elkezdenénk, fölhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a szünet után határozathozatal következik. Kérem, szíveskedjenek megjelenni. Dr. Suchman Tamás, a Magyar Szocialista Párt képvi selője kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez "A Szocialista Párt 1992. március 3án tartott sajtótájékoztatójával kapcsolatos államtitkári nyilatkozatok" tárgyában.
