Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
784 igazságügyminiszter úr rendeleti szabályozását a biztosítótársaságok működésének szabályozására akképpen, hogy a gyakorlat összhangba kerüljön a Polgári T örvénykönyv, a büntető eljárásról szóló törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv hatályos rendelkezéseivel? Várom válaszukat. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügymin iszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációja lényegében két témakört ölel fel. Az egyik a bizonyítási teher és bizonyítékok a biztosítá si szerződéseknél, valamint ezek polgári, illetve eljárásjogi vetületei, a második a büntető jogszabályokkal való összhang. A bizonyítási teher és bizonyítékok vonatkozásában – összehasonlítva a biztosító társaságok általános szerződési feltételeinek ön ál tal kifogásolt rendelkezéseit és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit – megállapíthatom az igazságügyminiszter úrral egyetértésben, hogy az érintett biztosítási szabályzatok a hatályos jogszabályoknak megfelelnek, azaz a jogbiztonságot sértő rendelkezés eket nem tartalmaznak. A biztosítót a vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén terheli a biztosítási összeg megfizetésének kötelezettsége. A biztosítási esemény bekövetkezése tehát mindkét fél szempontjából rend kívül lényeges. Ezzel áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, illetve ennek alapján léphet fel a biztosított a szerződés szerint neki járó biztosítási összeg iránti igényével. Így fontos érdek fűződik annak megállapításához, hogy a bejelentett esemény valóban megtörténte, és hogy az olyan biztosítási eseménynek minősüle, amellyel kapcsolatban a biztosító a szerződésben a kockázatot elvállalta. Hiszen ettől függ, hogy a biztosító kötelezettsége egyáltalán beállte, illetőleg, hogy az milyen mértékű. A Polgári Törvénykönyv rendezi elsődlegesen ezt a kérdést, amikor kimondja a biztosított, illetve a szerződő bejelentési kötelezettségét a káresemény bekövetkezését követően. Ezen túlmenően a törvény 544. szakasz (1) bekezdése előírja a szükséges felvilágosí tások megadásának, illetve a bejelentés ellenőrzésének lehetővé tételét, illetve ennek kötelezettségét. Az általános polgári eljárásjogi alapelv, hogy a kárt annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt valósnak fogadják el. Mindebből következik , hogy a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a biztosított vagyontárgyban kár keletkezett, és azt a szerződésben meghatározott biztosítási esemény okozta. Fentiekkel összhangban áll az állami biztosítási felügyeletről szóló 56/1986. XII. hó 10i MTrend elet, amelynek melléklete nevesítetten kötelezi a biztosítótársaságot, hogy az engedélyezésre benyújtott biztosítási szabályzatnak tartalmaznia kell a biztosító szolgáltatásainak terjedelmét és teljesítésének módját. Ez a követelmény jelenik meg az általán os szerződési feltételek hivatkozott pontjainál. Igen lényegesnek tartom, hogy a biztosított tudomására kell hozni, a szerződési feltételek részeként milyen iratok bemutatásától teszi függővé a biztosító kötelezettsége teljesítését. A képviselő úr állítása szerint az általános szerződési feltételek alapján, amenynyiben a betöréses lopás elkövetőinek a személye ismert, akkor a biztosító nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Tisztelt Országgyűlés! A biztosító teljesítése szempontjából nincs jelentősége az e lkövető ismert vagy ismeretlen voltának. A szolgáltatási kötelezettség megnyíltának csak az az egy feltétele van, hogy a kárnak betöréses lopás következtében való megtörténte bizonyítást nyerjen. Amennyiben léteznek ezzel ellentétben álló sajnálatos egyedi esetek, azok bírói úton orvosolhatók, azonban ilyen biztosítási gyakorlatról információ nem áll rendelkezésemre. A biztosítási esemény bekövetkezésének hitelt érdemlő bizonyításához kapcsolódik az az eset is, amikor a nyomozó hatóság csak feltételezni tud ja, hogy a betöréses lopást hamis vagy lopott kulcs
