Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Határozathozatal az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
757 Most elkészült és tárgyalásra kerül a teljes csomagterv. Kidolgozását, végrehajtását – szerintem szere ncsés szervezési megoldással – a Kormány egy miniszter, egy tárca nélküli miniszter kezébe tette le, semmi akadálya tehát annak, hogy óriási léptekkel lássunk hozzá a gazdasági rendszerváltás megvalósításához. Számomra egyegy új törvény megtárgyalásának m egkezdése mindig alkalom arra, hogy belelapozgassak a pártok választási programjába. Hogy a két legnagyobb párt választási programját említsem: az MDF 1989 októberében kiadott programja röviden csak annyiban foglalkozik az előttünk fekvő törvényjavaslat té májával, hogy "az állami tulajdon mérséklését több módon is meg lehet kezdeni". És a felsorolt öt módozat között második helyen ez áll: "alkalmazotti részvényvásárlás (ISOP) útján". Az SZDSZ programja, amely "A rendszerváltás programja" címet viseli, felve ti: a tulajdonlás megoldására egyesek szerint az állami vagyont fel kellene osztani kis részvények formájában az állampolgárok között. Ezzel nem az alkalmazotti részvényekre, hanem a szakirodalomban a lakossági vagyonjegyek, más szóval: népi részvények cím szó alatt szereplő megoldásra utal, amit mindjárt, indokoltan, el is vet, azzal, hogy szétforgácsolná a tulajdont, és egyenlőtlenséget teremtene a jó és a rossz részvények tulajdonosai között. A Kereszténydemokrata Néppárt programja nem törekedett konkrét, gyakorlati megoldás megfogalmazására, de megfogalmazott nagyon széles és nagyon szilárd elvi alapokat. A kereszténydemokrácia a dolgozók munkáját személyes jellegű erkölcsi kategóriának tekinti, amely jobban kiteljesedhet, nagyobb hatékonyságot érhet el a kkor, ha a dolgozó a sajátjában dolgozik, vagy legalábbis munkája közvetlen gyümölcsét láthatja vagyonának gyarapodásában. A kereszténydemokrácia ezért úgy kívánja feloldani a munka és tőke közötti ellentmondást, hogy a munkát közelebb kívánja hozni a tula jdonhoz, és a munkások minél szélesebb körét kívánja tulajdonossá tenni. Ebben a vonatkozásban nem tudok teljesen egyetérteni Pál László képviselőtársammal, aki ennek a programnak a jelentőségét nem tartja csodaszernek. Én, ha nem is csodaszernek, de nagyo n hatékony eszköznek tartom annak a célnak az eléréséhez, hogy valóban a dolgozók minél szélesebb köre válhasson tulajdonossá. Ezeknek az elveknek nagyon jó gyakorlati megvalósítását látjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatban, ezért azt minden lényeges vo násában támogatjuk. Anélkül, hogy belemennék a törvényjavaslat részletes taglalásába, csupán két – pártunk elvi szempontjaival alapvetően egybevágó – gyakorlati megoldást szeretnék kiemelni. A dolgozók kedvezményes tulajdonhoz juttatásának erkölcsipolitik ai alapja az, hogy a munkavállalók által termelt érték is része az állami vállalat, illetve az abból alakult társaság vagyonának. Az állami tulajdon úgy alakul át új formába, hogy tulajdonhoz és tulajdoni érdekeltséghez juttatja azokat is, akik részt vette k az állami tulajdon létrehozásában vagy gyarapításában. A második szempont, amit kiemelnék, az, hogy a munkavállalói tulajdonosi részvényprogram a teljes magántulajdonba juttatást egy önálló jogi személyiséggel bíró átmeneti szervezeten keresztül oldja me g, amely fokozatosan megtanítja a dolgozókat arra, hogy részint korábbi munkájuk gyümölcseként, részint további megtakarítások útján, hogyan válhatnak igazi, működő tulajdonosokká. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot koncepciójában és alapvető megol dásaiban jónak tartjuk, módosítást alig igényel – ezért elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bilecz Endre független képviselőtársunknak… (Gál Zoltán: Ké t perc, Elnök Úr!) …, és átadom az elnöklést Szűrös Mátyásnak.
