Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője:
747 A nemzeti szocialisták – hölgyeim és uraim – gondolják meg, a legerősebb párt voltak, demokratikus úton kerültek hatalomra. És formális jogilag, és mi itt most a formális jogról beszélünk, a jogpozitivizmus ala pján a német törvények törvényesek voltak. Ezen törvények alapján gyilkoltak meg hatmillió zsidót, ezen az alapon gyilkoltak meg százezrével és millióval más, német és nem német, keresztény és nem keresztény áldozatokat. És a nemzetközi szocializmus – hölg yeim és uraim – 70 éves uralkodása alatt milliókat gyilkolt meg. Jogállami alapon, alkotmányos alapon. Tehát végre tudomásul kell vegyük, hogy vannak olyan jogok, amelyeket épp ezért nem lehet a mindenkori többség, a mindenkori alkotmányozó többség döntésé re bízni. Nem lehet kétharmados többséggel, és nem lehet az Alkotmánybíróság megválasztásával például arról beszélni, hogy az ember veleszületett jogait, például jogot az életre, vagy jogot az emberi méltóságra, többségi döntéssel változtassunk meg. Márped ig ez történne – hölgyeim és uraim – , ha ezeket az alapvető jogokat nem ismernénk el. Tehát a nemzeti szocialisták millióra rugó áldozatai, a nemzetközi szocialisták millióra rugó áldozatai követelik meg tőlünk azt, hogy igenis értsük meg: vannak jogok – v an, aki úgy fogalmazhatja, isteni jogok, akinek ez nem tetszik, liberális alapon nyugodtan mondhatja azt, hogy természetjog, vannak olyan jogok – amikhez nincsen joga egyetlen államnak bármilyen többséggel hozzányúlnia. Ezeket a jogokat sértették meg Német országban, ezeket a jogokat sértették meg a nemzeti szocialisták, ezeket a jogokat sértették meg a nemzetközi szocialisták, jóllehet – még egyszer hangsúlyozom – Kelsen szellemében, a jogpozitivizmus szellemében valóban törvényesen, valóban alkotmányosan g yilkoltak meg embereket. És ez történt Magyarországon is, és ez történt Salgótarjánban és Mosonmagyaróváron, és a többit nem is akarom fölsorolni. Ezt értsük meg végre: van jogunk, a XX. században ezért mindenfajta jogi döntést igenis erkölcsileg is értéke lni, nemhogy jogunk van rá, kötelességünk van rá a milliós áldozatokkal és a magyar áldozatokkal szemben. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra jelentkezet Gál Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsopo rtjának vezetője. Napirend előtti felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP) GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem gondoltam, hogy ilyen vitává alakul Zétényi képviselőtársam napirend előtti hozzászólása. És én sem azért szóltam hozzá, hogy vitát provokáljak, csak egy konkrét kérdésem volt, amire sajnos, legfeljebb közvetve kaptam választ. De kialakult egy vita, és Bethlen képviselőtársam tiszteletreméltó impulzitással elmondott szavai engem is arra késztettek, hogy – ha úgy tetszik – az Alkotmánybíróság állásfoglalásának tartalmi kérdéseivel foglalkozzam, mert borzasztóan veszélyes dolgokat emlegetett itt Bethlen képviselőtársunk, és azt hiszem, hogy összekevert itt nagyon fontos dolgokat. Szeretném a figyelmébe aján lani képviselőtársamnak az Alkotmánybíróság indokolását. Ha azt valaki alaposan elolvassa, akkor világossá válhat előtte is: szó sincs arról, hogy netántán az Alkotmánybíróság, amely a jogállamiság alapelemeként határozza meg a jogbiztonságot, valamifajta hasonlóságot vél felfedezni itt a mostani helyzet és annak a logikája és a fasizmus, vagy nem tudom, kiknek a törvényességének a kérdésében… (Bethlen István: Ez a baj.) Tévedés! Tévedés! Aki történetileg figyeli Európát, világosan látja, hogy az európai go ndolkodásban pontosan a fasizmus és a kommunizmus ellen jelentek meg azok az elemek, és kerültek be az Alkotmányba, amelyek kizárják, hogy a fasizmusban, bár törvényesen működött, mert voltak törvények, tartalmilag mégsem tekinthető törvényesnek.
