Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az 1963 és 1989 között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
73 Az egyik a sajtórendészeti vétségeknek a problémája. Mécs Imre már beszélt erről. Tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt évtizedekben ezek nagyon fontos olyan cselekmények voltak és olyan tényállások voltak, amiben nagyon sok embert, aki ez ellen a rendszer ellen, a kommunista rendszer ellen valóban kívánt valamint tenni aktívan és tevékenyen, ebbe a tényállásba szorítottak bele, és ezekben a tényállásokban ítéltek el. Tehát én úgy vélem, hogy ezekkel az emberekkel szemben is egyfajta történelmi igazságot kellene szolgáltatnunk, és lehetővé kellene tennünk ezeknek a bűncselekményeknek a semmissé tételét. Idézőjelben használo m természetesen a bűncselekményeket most, az akkori minősítést kiemelve. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, nem maradhat ki ebből a törvényjavaslatból. A másik pedig, amit szeretnék megemlíteni, ez a katonai szolgálatmegtagadásnak a kérd ése, amelyben ugyancsak – hogyha emlékszünk – nagyon sok fiatal szenvedett az elmúlt években és különösen az elmúlt rezsim alatt, nagyon sok vallásos fiatal elsősorban, hiszen az első politikai szolgálatmegtagadó a nyolcvanas évek elején jelentkezett Magya rországon, addig csak olyan fiatalok kapták végül is meg ezt a büntetést, akik vallási okokból tagadták meg a katonai szolgálatot. Úgy gondolom, hogy ez is idetartozik, ezeknek a cselekményeknek a körébe. Tehát én itt is kívánatosnak tartanám, hogy ha erre is kimondaná a semmisséget ez a törvényjavaslat. Ugye, természetesen itt utalok arra, hogy végül is a törvényjavaslatban szerepel az, hogy egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság, a közrend és több más fogalom kapcsán, érdekében szükségesnek bizonyulhatnak bizonyos korlátozások. Tehát ezt tudjuk jól, hogy a nemzetközi okmányokban is szerepelnek ilyenek, de úgy gondolom, hogy az előbb általam felsorolt esetekre ez nem áll, mert itt végeredményben nem arról van szó, hogy egy demokr atikus államrend ellen követték el ezeket. Tehát se a sajtórendészeti vétséget, se a katonai szolgálatmegtagadást nem ez ellen követték el, nem állt fenn magának a demokratikus államnak az intézménye, tehát a demokratikus államrend védelmében nem lehetett ilyen módon korlátozni ezeket a jogokat, mert nem azt védték ezzel. Tehát úgy vélem, hogy erre hivatkozással is érdemes lenne ezeket ide behozni, és ezáltal én egy olyan kiegészítést is javasolnék a törvényjavaslathoz, amely kimondaná, hogy a semmisségi el járás lefolytatható minden egyéb olyan bűncselekmény esetében is, amelyben az ítélet az egyezségokmányban foglalt jogok gyakorlását büntette. Tehát ha ilyet kimondanánk, ezzel erősen tágítanánk ezt a fogalmi kört, de beleférne az, amit én mondanék. Még adn ánk mérlegelési lehetőséget a bíróságnak, amit én, még egyszer mondom, nem tartok rossznak, ugyanis itt olyan esetekről van szó, ahol a komoly és felkészült szakmai mérlegelés nélkül elképzelhetetlenek végül is azok a bírói ítéletek, amelyek a semmisséget ki fogják mondani. Tehát én ettől egyáltalán nem félnék, és úgy gondolom, hogy érdemes lenne még kiegészíteni az 1. §t annak kimondásával is, hogy az egyezségokmánynak való megfelelés vizsgálata céljából a bíróság eljárása során bizonyítást is vehet fel. Ezzel számomra teljes lenne a kép a semmisségi törvénnyel kapcsolatban, és teljesen elfogadható lenne. Befejezésül egyetlenegy gondolatot hadd mondjak el: ezt annak kapcsán szeretném szóvá tenni, hogy a sajtóban lehetett olvasni nemrég egy képviselőtársunk ügyével kapcsolatban – aki végül is ugyancsak ítéletet kapott, a 70es évek elején elítélték, majd ezt most a bíróság semmissé nyilvánította – egy olyan glosszát, amelyet én azért szeretnék megemlíteni, mert nagyon szeretném, ha általában a semmissé nyilv ánításoknak nem ez lenne a visszhangja, a közvélemény előtti visszhangja Magyarországon. Az ismert ellenzéki képviselőtársunk, aki annak idején egy könyvet írt "Darabbér" címmel, és ezért ítélték el, annak kapcsán olvastam egy olyan glosszát, aminek az vol t a végkicsengése, hogy most már, mivel az ítéletet megsemmisítették, nyugodtan mondhatja magára, hogy nem tett semmit a szocializmus ellen.
