Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az 1963 és 1989 között elkövetett állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
71 a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolatait megsérti, c) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, d) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá szocialista meggyőződésük miatt egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlöletkeltésre alkalmas cselekményt követ el" stb. – itt az idézet vége – , ez a t ényállás. Ha a Kádárkorszak bírósága valakit e tényállás alapján a keresztény vallásosság megsértése miatt ítélt el, csakis az említett egyezségokmány szellemével összevetve minősülhet semmis ítéletnek, részsemmisségnek. Minthogy a semmisség megállapítása alapvetően papírokon, okmányokon nyugszik, kételkedhetünk a semmisség megalapozottságában. Van itt még egy bökkenő. A Btk. ugyanis ismeri a mentesülés intézményét. Ez azt jelenti, hogy az elkövető vagy a törvény, vagy kegyelem, illetve kérelem teljesítése útján mentesül előbb vagy utóbb a büntetett előélethez fűződő következmények alól. Nem köteles elszámolni múltjával, ami azt is jelenti, hogy nem lehet büntetettnek tekinteni, s múltját nem lehet a fejére olvasni évtizedeken keresztül. Akikről e helyütt s zó van, többségükben mentesülnek egykori bűncselekményük alól, és azt is szívesen elfelednék, hogy valaha bíróság előtt álltak. Életrajzaikban ez az idő jogszerű tényként nem szerepel. Így ma a volt bírákat ítéljük el a semmissé nyilvánítás által. Ennek pe dig nem lesz vagy nem lehet jogkövetkezménye. Furcsa a helyzet. Tekintsük inkább e törvényt gesztusnak, a meghurcoltatások elfeledtetését célzó döntésnek, semmint a jog belső logikáját követő törvénykezésnek? Meggyőződésem, hogy fiatal demokráciánk számára ez a törvény elengedhetetlenül fontos így. A jog dogmatikai rendjének megsértésével igazságot szolgáltatunk mi, törvényhozók. Az igazságot, már amennyire ez jogi kategória, a törvények szellemének kell gondoznia, s akkor a bíráskodásban ki fog fejeződni e gy társadalmi konszenzuson nyugvó ítélkezési gyakorlat, egy társadalmi jogegységi döntvényegyüttes. Úgy véljük, a rövidesen módosításra kerülő Btk.t, illetve már módosított Btk.t az elkövetett cselekmények következményei alól való mentesítéssel, a személ yiséget védő s a társadalomba visszailleszkedni akaró szándékok kibontakozását lehetővé tevő módosításokkal kell elkészíteni. És ehhez egy polgári társadalom értékrendjét tükröző Btk. és eljárási kódex megteremtése lesz a jövőben elengedhetetlen feladatunk . Jó segédletként lehet ehhez felhasználni dr. Szigethy István képviselőtársunknak a Döntés előtt című folyóirat folyó évi 19. számában közreadott kitűnő bevezetésének gondolatait is. A javasolt tervezetet a preambulum részleges átírásával elfogadásra java soljuk. A változtatásra a bizonytalanságot kifejező rész vonatkozásában kerüljön csak sor, amely így szól: Másrészt ellentétes volt az emberi jogokra vonatkozó általános, elismert elvekkel és szabályokkal, valamint a társadalom erkölcsi rendjével. Ehhez ka pcsolódik még az 1. § és az 1978. évi VIII. számú törvénnyel beiktatott egyezségokmányra történő szövegrész pontosítása. Tisztelt Ház! A pontosított javaslatot elfogadásra ajánlja a legális független kisgazdafrakció. Köszönöm szépen. A legális. (Derültség , taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Fodor Gábor képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. (Közbeszólás középen: Nem szégyelli magát?) Felszólaló: Dr. Fodor Gábor (FIDESZ) FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
