Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - SZABÓ LAJOS, DR. jegyző - ELNÖK (Dornbach Alajos):
654 Úgy gondolom, hogy a szerzési korlátozás feloldása mellet t esetleg a kedvezményes hitelek nagyságának korlátozásával lehetne befolyásolni, ha szükséges, azt a tulajdoni hányadot, amely az MRP keretében kedvezményes munkavállalói tulajdonba kerülhet. Ide kapcsolódik az a kérdés is, hogy vajon belefére és milyen formában az MRPbe, ha a vállalat dolgozói úgy akarják a vállalat egy részét megvásárolni, hogy a vállalat valamely üzemegységét előbb önállósítják, majd az önállósított állami vállalatot a vagyonügynökség jóváhagyásával társasággá alakítják s ezután kezdi k meg az MRP indítását. Befejezésül arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy a magyarországi sajátosságok miatt milyen nehézségeket jelenthet az, hogy a törvény kftkre is kiterjeszti a programot. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény a kf tket a miniszteri indokolásban így jellemzi: A kft. általában a néhány tagból álló kísérleti, ugyanakkor viszonylag tőkeerős vállalkozások legjellemzőbb típusa, s a kft. jellegéből és szervezeti szabályaiból adódik, hogy igazán nem alkalmas 30 – 50 tagnál n agyobb létszámú társasvállalkozás számára. A szabályozás erősen kötődik a tagok személyéhez, erre figyelemmel túl nagy taglétszám esetén a szűkre szabott szabályozás nehezen alkalmazható. 1991. január 1jén közel 20 000 kft. működött Magyarországon. A rész ben vagy egészben állami tulajdonú kft.k pontosan nem határozhatók meg. Feltételezhető azonban, hogy a 100 főnél többet foglalkoztató 529 kft. többsége legalábbis részben állami tulajdonú társaság. E kftk átlagosan 400 dolgozót foglalkoztatnak és 150 mil liós vagyonnal gazdálkodnak. A fentiekből következik, hogyha az MRP megvalósításához a dolgozók minimum 51%ának jelentkezése szükséges, akkor a kft. semmiképpen sem lehet a megfelelő forma, hiszen a törlesztés után taggá váló dolgozók száma messze meghala dná az indokolásban említett 30 – 50 főt. Természetesen megoldás lehetne az is, hogy egy üzletrésznek – élve a gazdasági törvény 169. szakasz (3) bekezdésében foglalt lehetőségekkel – több dolgozó is tulajdonosa lesz. Ez azonban a közös tulajdon szabályaiból eredő kötöttségek miatt aligha lehet működőképes megoldás. További problémát jelenthet a kftk esetében, hogy az üzletrészek forgalomképessége korlátozottabb, mint a részvényeké. Ezért még egyszer szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy szükséges lenne a törvénytervezet átgondolása abból a szempontból, hogy a magyarországi társaságalapítási sajátosságok mellett alkalmasake a kftk az MRPk beindítására. Mindezen hiányoságokra a frakciónk a szükséges módosító indítványokat be fogja nyújtani, és ezek elbí rálása után a frakciónk is támogatja ezt a törvénytervezetet és annak mielőbbi elfogadását ajánlja a Háznak. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ebédszünet következik. Hallgassák meg a jeg yző úr bejelentését. Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző SZABÓ LAJOS, DR. jegyző (olvassa) : Az Interparlamentáris Unió magyarjapán tagozata tagjai most az ebédszünetben 13 órától a földszint 1es számú teremben fogadják a JapánMagyar Baráti Társaság főti tkárát. Kérik a tagok és az érdeklődők szíves megjelenését. A költségvetési bizottság ma ebédszünetben az ülését nem a kongresszusi teremben, hanem a főemelet 37 – 38as számú tanácsteremben tartja. ELNÖK (Dornbach Alajos) :
