Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
641 helyzetből adódik, h ogy az adókedvezmények túlságosan széles körű kiterjesztése tulajdonképpen igazságtalannak is mondható ebből a szempontból. A másik probléma, amely a bizottsági kérdésekre adandó válaszban merült fel: az, hogy az MRP nem kizárólagos privatizációs program, éppen ezért a hozzá kapcsolódó kedvezmények körét úgy kell szabályozni, hogy az csak versenyképessé tegye a dolgozókat a tulajdonszerzésében, de ne szorítsa ki ez a program a privatizáció egyéb szereplőit és az egyéb befektetőket. Semmiképpen sem kívánatos az a helyzet, hogy az MRP olyan kedvezményeket fogalmazzon meg, ami a magyarországi egyéb befektetőket ne tulajdonszerzésre ösztökélje, mert mintegy kiszorítja őket a privatizációs piacról, hanem valami más csatornákra terelje ezeket a pénzeket. Ezekre az érvekre tulajdonképpen az előterjesztő reagált, és azt gondolom, hogy a bizottságban végül is ezek a problémák meg felvetések úgy fogalmazódtak meg, hogy az alapproblémát tekintve a bizottság elfogadta ezeket a megfontolásokat, hozzátéve azonban, hogy szá mos részletkérdés pontosításra szorul ebben a törvényben. A bizottsági vita azonban – mielőtt rátérnék néhány részletkérdésre, amely a bizottságban problémaként felvetődött – azt hiszem, olyképpen foglalható össze, hogy az előterjesztő szándékának megfelel ően ez az MRP pontosan arra alkalmas, amit igyekeztem megfogalmazni a bizottsági vita konklúziójaként, és nem szabad különösebben nagy csodát várni tőle, de egy nagyon fontos színe lehet annak a privatizációs palettának, amelyen ez az MRP megjelenik. Hozzá kell még azt tennem – ami nagyon fontos – , úgy gondolom – és többen hangsúlyozták a bizottságban – , hogy az MRP nem érinti az egyéb dolgozói tulajdonszerzési lehetőségeket, tehát nem csökkenti azoknak a körét, a korábbi konstrukciók ugyanúgy élnek tovább az MRP mellett is. Szeretnék szólni néhány olyan technikai problémáról, amely felvetődött, amely csak részben minősíthető technikainak, mert a megoldásuk – azt hiszem – alapvetően befolyásolhatja az MRP elterjedtségét. Az első mindjárt az a probléma, hogy a tulajdonosi hozzájárulás, illetőleg az a tény, hogy a dolgozók több mint 50%a szükséges ahhoz, hogy egy MRP beinduljon, jelentősen nehezíti az MRP szervezését, azonban mind érvek, mind ellenérvek szólnak azzal kapcsolatban, hogyan lehet ezeket a korláto kat pontosan úgy szabályozni, hogy az előterjesztői szándék és a bizottság véleménye, illetőleg a Parlament szándéka találkozzon. Szó volt a bizottságban a megvalósíthatósági tanulmány fontosságáról. Az erre vonatkozó kérdésekre végül is azt a választ kapt uk, hogy részben maguk az érdekeltek ragaszkodtak ahhoz, hogy a kötelező megvalósíthatósági tanulmány szerepeljen az MRPtörvényben, és azt hiszem, ez elfogadható még hogyha – mondjuk – szólnak érvek amellett is, hogy meg lehetne fontolni: a kötelezővé tét el szükségese vagy sem? Fontos felvetés volt – azt hiszem – a bizottságban az, hogy az MRP kiterjedése milyen széles körű legyen, a közvetett vagy csak kizárólag a közvetlen állami tulajdonra vonatkozzon, de ennek az elvét is – azt hiszem – csak sokkal ké sőbbi és alaposabb viták után lehetséges kidolgozni. Felvetődött az is a bizottsági ülésen, hogy ez az MRP nem alkalmas arra, hogy felszámolás alatt álló vállalatok esetleg életképes részegységei esetében ez az MRP beinduljon. Azt gondolom, szintén későbbi , alapos elemző vita tárgya lehet, hogy ez szerencsés megoldáse, vagy pedig valóban olyan veszélyeket vet fel a felszámolási eljárások kapcsán, amelyek miatt ezt a tiltást benne kell hagyni a törvényben? Felvetődött a bizottsági vitában az a probléma, hog y az MRP beindulásához abban az esetben, ha az MRPben részt vevő dolgozóknak nincs jelentős tőkéjük – ami azt hiszem, bízvást feltételezhető – , ha hitelt vesznek fel, illetve hitelkérelemmel fordulnak a különböző bankokhoz, akkor a kezességvállalás problé mája hogyan értékelhető abból a szempontból, hogy a törvény kétféle megoldást tartalmaz. Az egyik az, hogy a tulajdonos részletfizetést enged az MRPben részvevők számára – a másik megoldás az, hogy az MRPben részvevők számára folyósított hitelért kezessé get vállal a tulajdonos.
