Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az ENSZ békefenntartó erők (UNPROFOR) magyarországi átvonulásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - PAP ANDRÁS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
629 PAP ANDRÁS (MDF) Talán nem ér ezért a szuverenitásunkra való támadásnak a vádja. A másik. A történeti hitelesség kedvéért: Hegedűs ké pviselőtársam meglehetősen egyoldalúan idézte fel azokat a véleményeket, amelyek elhangzottak ezzel kapcsolatban. Hiszen ellenzéki – SZDSZes és FIDESZes – képviselők olyan hangot ütöttek meg, hogy itt rendkívül komoly problémák merülnek fel a szuverenitá sunkat illetően. Nagyon fontos lenne meghatározni, hogy milyen kontingens vonulna fel, hogy milyen határozat alapján, hol, mikor állomásozhatnának, illetve vonulhatnának át; olyan részletességig talán, hogyha netán valamilyen apróbb kárt okoznának, esetleg egy bávatag csirkét ha elütnek, akkor mi történjék. Ilyen részletességig talán nem volna érdemes ebbe belemenni. Azt hiszem, hogy lényegében itt egy gesztusról van szó, amelyet valamennyien régesrégen várunk. Az a vélekedés, amelyet Hegedűs István hangoz tatott, amely szerint hirtelen kell döntenünk, pánikszerűen – ahogy ő mondta – kell döntenünk ebben az ügyben; amióta a jugoszláv válság kitört, azóta azt hiszem, valamennyien és meglehetősen egyhangúan igyekszünk azon és törekszünk arra, hogy ezek a békef enntartó erők, ha lehet, előbb fehér vagy európai színekben, aztán kéksisakos ENSZkatonákként megjelenjenek végre ebben a régióban. Tehát egyáltalán nem mondható az, hogy ez valamilyen pánikszerű döntés, valamennyien előkészülhettünk rá. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy még ez is egy előkészítő fázis, hiszen egyetlen konkrét megkeresés érkezett eddig a Magyar Kormányhoz, mint tudjuk, a franciáktól. Ennyit szerettem volna a kérdéshez elmondani. Nagyon várom már a mielőbbi megjelenését és átvonulását ezeknek az erőknek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces reflexióval kíván élni Hegedűs… Bocsánatot kérek. Miniszterelnök úr is már közben jelzett. Felszólaló: Dr. Antall József miniszterelnök ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy külön szót kértem, de 11kor az üzbég miniszterelnökkel kell találkoznom. Legyen szabad azt kérnem, hogy az eredeti megfogalmazás szerint foglaljon állást a tisztelt Ház. Az "állomásoztatás" szó az Alkotmányunkból va ló. A Kormány megvitatta ugyanezt a kérdést, először mi is végigmentünk azokon a lehetőségeken, amelyeken – több képviselőtársam felszólalása alapján – a Ház is; meggyőződhetett róla: itt nemcsak arról van szó, hogy egyszerűen átvonul egy alakulat, hanem v alóban arról van szó, hogy egy békefenntartó erő – amelyik pillanatban harchelyzet alakul ki esetleg abban a válságövezetben – lehet, hogy Magyarország felé jön; ellátó bázis vagy bármi más kérdése felmerülhet. Bízzanak a Kormányban: a Kormány nem fog olya n lehetőséget teremteni, hogy bármi más célra lenne felhasználható a békefenntartó erők átvonulása, azok támogatása. Az "állomásoztatás" azonban egyszerűen nem kevesebbet és nem többet jelent ebben az esetben, mint hogy az átvonuló alakulatok – aszerint, h ogy szükséges esetleg hosszabb időt eltölteni vagy a válságövezetben pontosan a magyar határ közelében vannak – adott esetben ide húzódnak vissza, mint ahogy a magyar békeellenőrző katonák is Irak és Irán között, történetesen a harci körülmények kialakulás akor visszavonásra kerültek. Tehát itt egész más szituációról van szó, nem egy harcszerű, nem megszállási vagy nem egyéb célzatú dologról. Én úgy gondolom, hogy helyes lenne, ha az Országgyűlés ebben a kérdésben a hat pártnak valóban meglévő konszenzusa al apján és valóban aszerint, hogy egyértelművé tegyük, miben vagyunk érdekeltek a jugoszláv köztársaságok, az általunk már elismert Horvátország, Szlovénia mellett a béke megteremtésében, és ne legyünk ebben a kérdésben olyan kérdésekben aggályosak, amire té nyleges ok nincs.
