Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - A kárpótlási jegyek életjáradékra történő váltásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FADDI JÓZSEF Független Kisgazdapárt-i képviselők 10 tagú csoport vezérszónoka:
617 Alkotmány a pozitív diszkriminációt nem tiltja. A kárpótlási jegy életjáradékra váltásakor pedig tipikusan pozitív diszkriminációról van szó, ugyanis éppen azáltal valósul meg a kárpótlási jeggyel rendelkezők lehetőségeinek egyenlősége, ha je ggyel vállalkozni – koruk vagy egészségi állapotuk miatt – nem tudó vagy nem akaró személyek is kezdhetnek valamit a kárpótlási jeggyel, azaz ha kívánják: életjáradékra válthatják. Mindezek alapján a törvényjavaslatnak – az említett módosításokkal, amelyek a járadék értékállóságát kívánják biztosítani és a rokkantakra is ki akarják terjeszteni ezt a lehetőséget – az elfogadását javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A független képviselő k jelezték, hogy nem kívánnak vezérszónokot állítani. Most megadom a szót Faddi József képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárti képviselők 10 tagú csoportja szónokának. Felszólaló: Faddi József a Független Kisgazdapárti képviselők 10 tagú csoportja nev ében FADDI JÓZSEF Független Kisgazdapárti képviselők 10 tagú csoport vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 3870es számú törvényjavaslat, mely a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szól, e jegyek felhasználási lehetőségét bővíte ni szándékozik, amint az indokolásból kitűnik. Mindez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kárvallott és kárpótlásra jogosult személy életjáradék formájában is kaphat kárpótlást. A cél az elfogadható, és ezzel egyetértünk, a végrehajtás módja és mértéke azon ban elfogadhatatlan. Az, kérem szépen, a gyakorlati életben teljesen elfogadhatatlan. Az 1. §ban meghatározást nyer, hogy az életjáradék annak a kárpótlásra jogosultnak folyósítható, aki 1991. december 31én 65. életévét betöltötte. Hiányolom, hogy a java slat nincs figyelemmel a nőkre, akiknél az életerő gyengülése általában korábban jelentkezik, mint a férfiaknál. (Zaj.) Emiatt javaslom, javasoljuk, hogy a jogosultsági életkor különböző legyen, éspedig a nők esetében 60. év, a fériaknál 65. év. Az 1. §ho z (2) bekezdésként javasoljuk, az (1) bekezdésben nevezett jogosult elhalálozása esetén a jogosultságot házastársa örökölhesse életkorától függetlenül. Ezt azzal tudom indokolni, hogy egyéb módon kárpótolt állampolgár maradandó értéket kap és a házastársa meghal, akkor is megvan az az érték, tehát itt – kérem – hátrányos megkülönböztetés van. Méltányos a házastárs öröklési joga, ha egyéb kárpótlási módokhoz viszonyítjuk, mivel ott a kárpótlásként kapott érték örökölhető. A 2. § az életjáradékot szolgáltatás ként nevezi meg. Ez nem helytálló, mivel az alaptörvény a kárvallott egyének kárpótlását célozza. Továbbiakban a 2. § az életjáradék megállapításáról intézkedik, hivatkozva a törvényjavaslat mellékletére, mely nemek és életkor szerinti megkülönböztetésben másmás összeget állapít meg 65től 106 évig. Az állampolgár kárvallott, károsult mivolta semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az illető férfi vagy nő, így tehát csak a kár mennyisége szolgálhat a kárpótlás alapjául. Mivel ez utóbbi szerint megállapí tott kár és kárpótlás adott, semmi indoka sincs annak, sőt jogtalan, hogy nemek szerint különböző összeg kerüljön folyósításra. Tekintettel arra, hogy az életjáradék a kárpótlás egyik módja, nem indokolható ennek életkor szerinti különböző összegben történ ő, illetve tervezett kifizetése. Ezáltal a kárpótlásra jogosultak minden tekintetben hátrányos helyzetbe kerülnének, károsodnának a más módon kárpótoltakkal szemben. A törvényjavaslat mellékletében szereplő 100 ezer forint névértékű kárpótlási jegy, mint s zámítási alapérték, azonos 5,88 hektár, 17 aranykorona országos átlagértékű földdel. Ennek a földnek mai átlagos földhaszonbére hektáronként 8 ezer forint. Ezt a földhaszonbért alapul véve és
