Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - PALOTÁS JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
594 Az elsőnek az a lényege, hogy legyen a márciusban végrehajtandó nyugdíjemel és visszamenőleges 1992. január 1jéig. Többen szóltak erről már ma is, ezt a múlt héten, illetve a két héttel ezelőtt elfogadott társadalombiztosítási törvény nem zárja ki és mi úgy látjuk, hogy mindenképpen ez lenne az indokolt, mégpedig a következők mia tt: Nagyon sokféle összehasonlítás van a tekintetben, hogy a nyugdíjak hogyan változnak a szolgálati idővel, a nyugdíjban eltöltött idővel, stb. Ritkán lehet azonban egy abszolút mércét találni, amely pedig úgy szól, hogy vajon a nyugdíjak mennyire adnak l ehetőséget a nyugdíjas számára egy elviselhető élethez? Mennyire biztosítják azt, hogy elviselhető módon meg tudjon élni 1992. elején? És ebből következik az érv az év eleji nyugdíjemeléshez. Ha ugyanis tudjuk azt, hogy különösen az év első két hónapjában – most már nagyon hosszú idő óta – plusz terhek jelentkeznek mindenki számára, a nyugdíjasok számára is természetesen, akkor belátható, hogy egy korábbi életnívót nem tarthat fenn ugyanakkora nyugdíjösszegből egyetlen nyugdíjas háztartás sem. Különösen akk or, ha azt is tudjuk, hogy a 2,7 millió nyugdíjas közül igen soknak bizony borotvaélen táncol a háztartása, és ha plusz terhek jelentkeznek, akkor ezeket már vagy nem vagy nagyon nagy nehézségek árán tudja csak elviselni. Mindenképpen fontosnak tartjuk ezé rt nemcsak azt, hogy visszamenőleg január 1jétől legyen érvényes ez a nyugdíjemelés, hanem azt is, hogy a nyugdíjemelést valóban máskor – nem 92ben, mert ez ma már lehetetlen – kapják meg a nyugdíjasok az év elején. Ezt javasoltuk eddig is a másik törvén ynél, a társadalombiztosítási törvénynél, ahol a véleményünk lényege az volt, hogy legyen egyszeri, év eleji a nyugdíjemelés. De ugyanezt a lehetőséget, illetve követelményt, kívánalmat fogalmazza meg az igen sokak által, sokunk által elfogadott múlt évi o rszággyűlési határozat is, amely a nyugdíjak 92. évi emelésében a nettó átlagkeresetnövekedést szabja mércének. Lehetőséget ad erre az is, hogy a társadalombiztosítási törvényt úgy fogadtuk el, hogy ez nem zárta ki ennek a lehetőségét. Több ellenérv is fe lmerül természetesen. Ezek között a leggyakrabban hangoztatott az, hogy ezt az 50,7 milliárdot az idén három részletben kívánja az előterjesztő felhasználni. Mégpedig úgy, hogy egy részét, nagyobb részét év elején, szeptembertől a másik részt és a harmadik részét korrekciós intézkedésekre. Nyilvánvaló, hogyha az év eleji rész nagyobb hányadot visz el, akkor a másik kettőre kevesebb jut. Nekünk végig az volt az álláspontunk, hogy a korrekciós intézkedéseket más forrásból – lehetett és jelöltünk mi meg erre f orrást – kellene kiegyenlíteni, de ha már ez az összeg behatárolt, akkor is fontosabbnak tartjuk, hogy minél nagyobb hányadot kapjanak meg a nyugdíjasok most, az év elején. Nagyon nagy baj itt, tisztelt Ház, az, hogy megint március elején tárgyalunk egy il yen törvényt, amelynek a hatásai csak korlátozottan lehetnek viszszamenőlegesek. A másik probléma, amelyet módosító indítványunkban érintünk, hogy kikre terjedjen ki ez a viszszamenőleges nyugdíjemelés. Mi azt mondjuk, hogy két körre terjedjen ki, mégpedig azokra, akik a múlt évben elmentek nyugdíjba, illetőleg terjedjen ki azokra is, akik ez év januárjában és februárjában mentek el nyugdíjba. Miért javasoljuk mi főleg ezt az utóbbit, hiszen ez a vitatott, az első részével nem nagyon vitatkozik senki. Itt v an egy elvi hiba is, tisztelt Ház, hiszen már most másodszor követjük el azt, hogy bizonytalanságban hagyjuk – most elég hosszú ideig – a nyugdíjba készülőket a tekintetben, hogy vajon milyen szabályok szerint fog ő majd elmenni nyugdíjba – itt gondolok a nyugdíj kiszámításának a módjára is – , illetőleg, ha elmegy nyugdíjba, akkor hogyan alakul a most már menetrendszerűen évente bekövetkező nyugdíjemelés? Vajon érintie őt? Most már második évben történik az, hogy nem tájékozódik, nem tud tájékozódni a nyug díjba készülő ezekről a kérdésekről, amelyek pedig az ő számára a legfontosabbak a nyugdíjba vonulás időpontjában. De a januárban, februárban nyugdíjba vonulók nyugdíjának emelését célozza, azt sürgeti mintegy a közvélemény várakozása is. A magyar közvélem ényben, a nyugdíjasok körében is, de másutt is egyértelműen az él, hogy márciusban nyugdíjemelés van, és aki március elejéig