Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
581 hátrányos örökségéből számos olyan vonással és olyan feszültséggel rendelkezik, amely ilyen jellegű törvény megalkotását indokolttá teszi. Közismert az az egyenl őtlen fejlődés, amely az egyes országrészek történetét végigkísérte. Közismert Budapest túlsúlya az ország térbeli szerkezetében. Közismertek a tartósan elmaradott térségek helyzetét súlyosbító gondok. És mindezek, a történelmi örökségünk nagyon negatív le nyomataiként létező feszültségek újabbakkal párosulnak, az elmúlt hónapok, esztendők történéseinek hatására: a települések és településrészek közötti differenciálódás erőteljesen felgyorsult. Ennek vannak pozitív jelei is, hiszen elsősorban a nyugati orszá grészekben a határ közelsége révén pozitív tendenciák is kibontakoztak, ugyanakkor vannak negatív jelenségei is, amelyek elsősorban az úgynevezett nyugat – keleti lejtő további megváltozásával függenek össze, tehát a keleti országrészek további leszakadását eredményezik. Nem véletlen, hogy amikor a világkiállításról vitatkoztunk, a keleti országrészekben nagyon sokan éppen ettől a további leszakadástól féltették és óvták a keleti országrészek megyéit. Emellett a mezőgazdaságban kialakuló válság negatív hatása ként a munkanélküliség új területi koncentrációi jöttek létre, amelyek például Békés megye esetében azt jelentik, hogy a közeljövőben a megyei önkormányzat becslései szerint a mezőgazdaságból élő népesség körében a munkanélküliség 25 – 40%os lehet. Ezt a ko rmányülés előkészítő anyagaiban lehet olvasni. Mindezek arra késztettek bennünket, hogy egy átfogó törvényjavaslatot dolgozzunk ki, mert az a határozott véleményünk, hogy részintézkedésekkel, kihelyezett kormányülésekkel ezeket a feszültségeket nem lehet m egoldani. A központi és a helyi erőforrások ésszerű koncentrációjáról és felhasználásáról kell hogy szóljon ez a törvény, amely kiterjed a regionális tervezéstől az oktatás, az átképzés, a továbbképzés rendszerének kialakításáig, a válságtérségek feszültsé geinek feloldását tartalmazó átfogó programok kidolgozásáig. A törvényjavaslat lényegében nem pusztán kormányzati feladatként jelöli meg a regionális politikát és a válságtérségek kezelését. Abból indulunk ki, hogy ennek a politikának a meghatározásában ki emelkedő szerepe kell hogy legyen az Országgyűlésnek, végrehajtásában és megvalósításában pedig részt kell vennie nemcsak a kormányzatnak, nemcsak a közigazgatásnak, hanem az önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatoknak, az önkormányzati szövetségeknek, a gazdasági egységeknek, a pénzintézeteknek és a tudomány szakembereinek. Erre vonatkozik az a szervezeti megoldás, amelyet a törvényjavaslatunk tartalmaz. Végezetül pedig az érvek sorában utolsóként hadd tegyem hozzá azt, hogy a regionális politikáról szól ó törvény elfogadásával új lehetőségek kínálkoznak a nemzetközi regionális együttműködésbe történő bekapcsolódásra, amely újabb anyagi erőforrásokat jelenthet az elmaradott térségek számára. Jelenleg tehát úgy értékeljük – és ez a szocialista képviselőcsop ort álláspontja – , hogy a törvényjavaslat késedelmes elfogadása gátolja a feszültségek és a különbségek mérséklődését, és gyorsíthatja az elmaradott térségek esetében a további leszakadást. Éppen ezért kérem megértésüket és támogatásukat a törvényjavaslat napirendre tűzésében. Köszönöm, elnök úr. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az Országgyűlésnek, hogy az önálló indítványt t űzze napirendjére. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 135 "igen" szavazattal – megkérdezem az államtitkárokat, hogy közülük ki szavazott nemmel… valamennyien tartózkodtak ezek szerint – , 49 "nem" szavazattal és 51 tartózkodással az önálló indítványt elfogadta.
