Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
466 Napirend előtti felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szokásom napirend előtti felszólalási lehetőséget kérni. Ezt eddig egy ízben tettem meg, akkor is a képviselőcsoport nevében. Most is a szabaddemokrata képviselőcsoport nevében kértem ezt a rendkívüli lehetős éget. Azért folyamodunk ehhez a megoldáshoz, mert az elmúlt hét végén a sajtóban olyan tudósítások jelentek meg egy Debrecenben 20án megtartott összbírói értekezletről, amely megérdemli az Országgyűlés figyelmét, és amely az Országgyűléstől további lépése ket vár. A február 20án, csütörtökön megtartott hajdúbihari összbírói értekezleten nyilvánosságra került az a tény, hogy pártaktivisták, illetőleg – sajnos – országgyűlési képviselők is az igazságügyminiszter állítólagos megbízására hivatkozva aktívan r észt vettek a bírói pályázati rendszer keretében egyes bírók pályázatra való rábeszélésében. A Magyar Köztársaság Alkotmánya nagyon egyértelműen rögzíti azt az elvet, amelyben valamennyi, jelenleg a Parlamentben helyet foglaló párt egyetértett három évvel ezelőtt, egyetértett az átmenet időszakában, és egyetértett az Országgyűlés megalakulása után is. Ez az elv a bírói függetlenség elve, az az elv, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróságok döntéseiket a pártok, a kormány, az egyéb politikai tényezők akaratát ól függetlenül hozzák meg, és kizárólag a törvényeknek engedelmeskedve ítélkeznek. Ennek az elvnek a tiszteletben tartása vezette a háromoldalú tárgyalások delegációit abban, hogy nagyon sok területen bővítette a bírói jogköröket. Ez vezetett oda, hogy a b üntetőeljárásjogi kényszerítő intézkedések bírói kontrollját megteremtették az átmenet idején, ez vezette az új Országgyűlést abban, hogy az államigazgatási vagy közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatának lehetőségét megteremtették. Ez vezet oda, hog y az elmúlt másfél évben ez az Országgyűlés egy sor olyan törvényt hozott, amely jelentős mértékben növelte a bírák döntési jogkörét, éppen azért, hogy az állampolgár és az állam közötti jogvitákban ne a hatóságoknak legyen döntő szerepük, hanem a függetle n, pártatlan bíróságoknak. Ezért fogadta el a háromoldalú tárgyalások mindhárom oldala azt a párttörvényt, amelyik rögzíti, hogy a bírák nem lehetnek pártoknak a tagjai, ezzel is kifejezésre juttatva a pártoktól való függetlenség követelményét. Megítélésün k szerint a pályázatok pártpolitikai befolyásolása ezen alkotmányos követelmények sérelmét jelenti, illetőleg ezen követelményeket veszélyezteti. Ezért tisztelettel azzal a kéréssel fordultunk az Országgyűlés elnökéhez, hogy különös tekintettel arra a tény re, hogy az ügyben országgyűlési képviselő is érintve van, bízza meg az Országgyűlés elnöke az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságát, hogy folytasson le vizsgálatot a konkrét üggyel kapcsolatban. Derítse fel, hogy mik vo ltak a tények, derítse fel, hogy kinek milyen szerepe volt az ügyben, és hogyha a nyilvánoságra került tények nem felelnek meg a valóságnak, akkor ezt derítse ki, ha pedig megfelelnek, akkor ebből a szükséges következtetéseket vonja le. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy akkor, amikor egy országgyűlési képviselőtársunkat, a konkrét ügyben is érintett képviselőtársunkat jogsérelem érte, ebben az ügyben hosszú, parlamenti bizottsági vizsgálat folyt. Abban az esetben, amikor az a látszat, hogy a képviselőtá rsunk lépett az Alkotmány keretein kívülre, szintén indokolt ez a parlamenti vizsgálati eljárás. És szeretném felhívni a figyelmet, hogy a javaslatunk arról szól, hogy egy kormányzati többségű bizottság végezzen a nyilvánosság teljes lehetővé tételével ala pos és részletes vizsgálatot a tények tisztázása érdekében, hiszen ha ez nem történik meg, tisztelt képviselőtársaim, akkor ez az igazságszolgáltatási rendszerünk megkérdőjelezését eredményezi. Hiszen az az állampolgár, aki ezentúl az állammal, a Kormánnya l vagy állami intézménnyel perbe keveredik – és ilyen valószínűleg több ezer számban elő fog fordulni – , akármilyen igazságot is szolgáltat ki a bíróság, az az állampolgár nem lesz elégedett a bíróság
